"Amerikaibbak" északi szomszédaink
Tőlünk viszont egyre több cég települ át északi szomszédainkhoz. Szlovák szakértők becslése szerint a számuk csak tavaly meghaladta az ezret. Pontos adat azért nincs, mert csupán az egymillió korona (hozzávetőleg hat és fél millió forint) aktívumot vagy passzívumot kimutató, külföldi tulajdonú vállalatoknak van bejelentési kötelezettségük. A magyar-szlovák üzleti kapcsolatokban pedig átlagon felüli (45-47 százalék) a mikro-, kis-, és középvállalkozók részaránya. Szlovákiában immár hétezerre tehető az ilyen magyar cégek száma.
Vajon miért északi szomszédunk az egyik legfontosabb befektetési célország, s miért telepednek ide a Duna túlsó partjáról? - kérdeztem több magyar tulajdonostól és szlovákiai szakértőtől. Ugyanazt válaszolták, amit Füles Erzsébet pozsonyi könyvelő: - A magyarországi helyzethez képest Szlovákiában gyorsabb és egyszerűbb a cégalapítás. A legnépszerűbb formát, a korlátolt felelősségű társaságot öt munkanap alatt bejegyzik. Az uniós vagy az OECD-tagország polgárának szlovákiai lakhatási engedélyt sem kell bemutatni. Ma már számos szlovákiai cég alig húszezer korona ellenében minden szükséges dokumentumot beszerez az ügyfél helyett - érvelt Füles Erzsébet. Párkányi kolléganője, Janók Éva sorolta tovább az előnyöket: - A tavaly bevezetett tizenkilenc százalékos, egykulcsos adózás óta nincs sávos adózás, miként osztalékadó, vagy iparűzési adó sem. Céges kocsikra sem kell regisztrációs adót fizetni. A társasági adó ugyan Magyarországon alacsonyabb (16 százalék), ám főleg a vállalkozó számára előnyösebb a személyi jövedelemadó, továbbá az alacsonyabb munkabérek révén Szlovákiában kisebbek a munkáltatók közterhei.
A nemrég szárnyra kelt híresztelésekkel ellentétben Varga Tibor, a pozsonyi magyar nagykövetség kereskedelmi irodájának vezetője viszont hangsúlyozza, hogy nagyon ritka az a vállalkozás, amelyik csupán a kedvezőbb adózás miatt települ át Szlovákiába. - Részarányuk nem éri el az itteni magyar cégek nyolc százalékát sem. Döntő többségüknek ugyanis a piacszerzés a célja. A magyar cégek közül a pozsonyi Pólus City bevásárlóközpontot, az európai színvonalú irodaházakat összesen mintegy 250 millió eurós beruházással jegyző TriGránit, továbbá a nemzeti kőolaj finomítóban fokozatosan csaknem százszázalékos tulajdonrészt szerzett Mol, valamint az OTP bankvásárlása és a patinás pöstyéni gyógyfürdőben csehországi leányvállalata révén meghatározó tulajdonrészhez jutott Danubius Rt. fémjelezte az első nagybefektetőket. Újabb fejlesztéseiknek, továbbá az őket követő Synergon-csoport, a Sole Rt., a Szabolcsgabona Rt., és az Interfruct Rt. szlovákiai piacszerzésének köszönhetően hazai cégeink itteni szerződésállománya megközelíti, mostanság már meg is haladhatta a kétmilliárd amerikai dollárt. A magyar tőke erőteljesen érdeklődik a növekedésorientált szlovák társaságok iránt és megélénkült a magyar középvállalatok cégalapító tevékenysége is. Az előbbire a brit Daily Mail médiakonszernhez tartozó Lapkom Kft. az egyik példa, amely tavaly októberben az internetes munkaerő-közvetítésre szakosodott szlovák Profesia Kft. százszázalékos tulajdonosává vált. Az utóbbi vállalkozást legújabban a fém öltőzőszekrényeket gyártó MetaloBox szlovákiai sikertörténete jellemzi. - Tavaly szeptemberben egy szlovákiai uszoda öltözőinek berendezését nyertük el elsőként. Azóta több mint 30 megrendelést kaptunk - tájékoztat Major Péter tulajdonos. - A szlovákiai üzleti környezet "amerikaibb" a hazainál, mert kevésbé bürokratikus, inkább munkáltatóbarát - érvel. Ennek ellenére több magyarországi üzletember is úgy véli, hogy ajánlatos igénybe venni a helyi szakemberek, elsősorban az ügyvédek szolgáltatásait, mert a szabályozási környezet eltér a hazai gyakorlattól. Arra a kérdésünkre, vajon a hazai befektetők tapasztaltak-e valamiféle gáncsoskodást vagy rosszindulatot, mindenki határozott nemmel válaszolt. Igaz, olykor Robert Fico, az ellenzéki Irány - Szociáldemokrácia (Smer - SD) elnöke dohog amiatt, hogy a szlovák stratégiai nagyvállalatok külföldi kézre kerültek, s a szlovák nemzeti kőolaj-finomítónak, a Slovnaftnak magyar tulajdonosa van. De ezeket a megnyilvánulásokat az érintettek inkább kampányfogásként értékelik. Így aztán várhatóan újabb magyar cégek kelnek át a Dunán.
