Ki szereti jobban a Pető Intézetet?
"Hát..., Demeter Erzsébet épp interjút ad az egyik televízióban, Lukovics tanárnő órán van, Makói Zita pedig a Parlamentben veszi át a kinevezését" - igazít el a portás a Pető Intézet vezetőinek napi programjáról. A kapuőr felkészült, semmi furcsát nem talál abban, hogy a sajtó szinte hazajár a Kútvölgyi úti épületbe. Délelőtt tizenegy óra van, úgy tűnik, vezetők nélkül is rendben működik az intézmény.
Különös színfolt legfeljebb a belső szolidaritás jeleként viselt zöld szalag a köpenyeken, amely jelzi, hogy a Pető Intézetben valami nem a megszokott módon zajlik. A gyerekekkel, felnőttekkel, diákokkal zsúfolt előtérben semmi sem érződik abból az eldurvult vitából, ami a főigazgató-választás óta folyik. A folyamatosan érkező televíziós stábok is szinte beolvadnak a várakozók közé.
Újabb nap kezdődik a több mint egy hónapja tartó csatában. A legközelebbi előzmények: a miniszterelnök pénteken megerősítette a - főiskolai tanács szerint törvénytelenül - kinevezett főigazgatót. Egyidejűleg a bíróság hatályon kívül helyezte a csaknem egy éve menesztett, kettővel korábbi igazgató elbocsátását, s visszahelyezi őt állásába. Immár tehát legalább két igazgató van. Közülük a frissen kinevezett főigazgató munkába lépése érdekében hétfőn lakatossal törette fel az intézet tulajdonosi kuratóriumának vezetője a Makói Zita elől addig az intézet alsóbb szintű vezetői által lezárt főigazgatói szobát.
Kedden Makói Zita a Parlament épületében átvette főiskolai tanári kinevezését, ami a főigazgatói állás betöltésének feltétele. A régi vezetők, a főiskolai tanács szerint ez is egyike azoknak a mozzanatoknak, amelyek miatt törvénytelen az eljárás. Makói Zitát csak akkor lehetett volna kinevezni ugyanis, ha már főiskolai tanár. Az intézet ügyvédje bejelenti: pert indítanak az Oktatási Minisztérium ellen az új főigazgató szerintük törvénytelen kinevezése miatt.
Itt tart ma a világhírű Pető Intézet. A közalapítványként működő intézetet fenntartó kuratórium, illetve a szakmai felügyeletet ellátó Főiskolai Tanács kapcsolata teljesen elmérgesedett. A főiskola régi szakmai vezetői kellemetlen minősítéseket szedtek össze a háborúban: "önbeporzással működő", "belterjes", "bezápult állatfajta". Az is nyilvánvaló másfelől, hogy az intézetiek által szakmailag hozzá nem értőnek mondott kuratórium (tagjait több minisztérium és Anglia delegálta), s annak a "banki szakmából kikopott" jellemzéssel fémjelzett elnöke sem tud tekintélyt szerezni. A kérdés az, miként juthatott az ügy idáig, s mi válthatta ki a konfliktust. S hogy hatalmi harcról vagy annál többről van-e szó.
A Pető Intézet 1994-ben vette föl az alapítványi formát, s lett állami fenntartású felsőoktatási intézményből civil szervezet. Erre azért volt szükség, hogy a brit kormány által felajánlott igen-igen tekintélyes adományt felhasználhassák. (Állami intézménynek nem adták volna.) Közalapítványként külső kuratóriumot kapott az intézet, miközben megmaradt a belső irányító szerv, a Főiskolai Tanács is. A támogatásokból fölépült az intézet Villányi úti létesítménye, cserébe pedig az angol páciensek gyógykezelését az itthoni konduktorok jelentős kedvezményekkel végzik. Ez a szerződés - úgy tudjuk - március 31-én lejár.
Az idők során három különböző kuratórium irányította az állami pénzből és magánadományokból működő intézményt, a belső munkatársak által választott Főiskolai Tanács vezetői szerint többé-kevésbé zökkenőmentesen.
2004-ben új kuratórium állt föl Ferenczi Tibor vezetésével, s a konfliktusok is nagyjából innen datálhatók. A testület és a főiskolai vezetők egy-egy vitájában már bíróság döntött, de az ombudsman is állást foglalt már. Az intézet szakmai, gazdasági, képzési vezetői hatalmi arroganciáról beszélnek, s az ő immár hungarikumnak minősülő módszerük tönkretételéről. Elfogadhatatlannak tartják a szerintük laikus kuratórium szakmai döntéseit. Úgy vélik, a kuratórium ahelyett, hogy támogatót, pénzt szerzett volna, egyre csökkennek az intézet forrásai, és a szakma megalázása folyik. A kuratórium szerint viszont alapvető változásra van szükség: a "belterjes" szervezet frissítésére.
Mind több helyen hallani elméleteket, kinek és miért áll érdekében, főleg a kampányidőszak kezdetén a háborúság. Egyesek az intézet két értékes ingatlanjának kijátszását sejtetik a háttérben, a módszer elsorvasztását vagy megszerzését, a konkurensek térnyerését vélik. A kuratórium mögött álló, szabad demokrata irányítású oktatási minisztérium szerepvállalására utalva mások egy teljes politikai érdekeltségi háló képét állítják össze. De épp ily erővel felvethető, hogy a kuratórium a szakmai megújulásért bocsátkozik harcba.
Egy külső, alapítványi szakértő, Sátor Balázs, a Civil Társadalom Fejlődéséért Alapítvány vezetője szerint éppen ez történik. Az intézetet ugyan kívülről, de elég jól ismerő szakértő állítja, hogy a Pető-módszer valódi érték, piaci erő, amivel nem tud élni a jelenlegi csapat. Egy ekkora értéket nem kiaknázni, nem megtartani szerinte hiba. Amikor ezt az intézet fölismerte, megpróbált új országokban, új piacokon megjelenni, de nem tudtak ennek mikéntjében sem megegyezni. Ez azonban az alapítvány, a szervezet belső ügye, ott kellett volna mindezt rendezni, megoldani - mondja. Szerinte a felsőoktatási törvény bizonyos autonómiát biztosít ugyan, de végső soron a kuratórium a fenntartó és a legfelsőbb döntéshozó.
- A probléma - és ebben viszont szerinte a kuratórium a hibás -, hogy az intézet belső szabályozását nem harmonizálták az alapítvány alapító okiratával, illetve a törvénnyel sem, így feltételezhetően megsértették a belső rendet. Az is kérdés, a testület az alapfeladatainak eleget tesz-e - fogalmazott Sátor Balázs. A nemzetközi jog és gyakorlat szerint ugyanis a kuratóriumok feladata az ügyvezető kiválasztása, a hosszú távú célok meghatározása, a felügyelet, a hiteles képviselet, forrásteremtés, illetve a folyamatos önértékelés. Szerinte egyértelműen szakmai és irányítási hibák terhelik az intézet működését.
