Leépítés Guantánamón

Washington tárgyalásokat kezd több országgal arról, hogy fogadják be a jelenleg a guantánamói táborban őrzött állampolgáraikat.

A csaknem ötszáz rabból 119-et akarnak visszaküldeni hazájukba, ahol bíróság elé állítanák vagy szabadon engednék őket. További tizennégy embert az amerikaiak maguk engednek el, mivel nem jelentenek veszélyt az USA biztonságára, és nem tudnak értékelhető hírszerzési adatokkal szolgálni.

Guantánamón megkezdődtek a hadbírósági tárgyalás előtti meghallgatások két fogoly ügyében. Az algériai Szufjian Barhumi a vád szerint az al-Kaida tagjait tanította pokolgépek készítésére, a jemeni Ali Hamza Ahmed Szulajman al-Bahlul pedig Oszama bin Laden testőre volt. Egy harmadik vádlott ügyében a hivatalból kirendelt katonai ügyvéd időt kért a felkészüléshez. A meghallgatásokon a vádlottak bűnösnek vagy ártatlannak vallhatják magukat, és a bírák meghatározhatják a további menetrendet. A hadbírósági eljárások az elsők az amerikai joggyakorlatban a második világháború óta. Magára a tárgyalásra azonban semmiképpen sem kerül sor azelőtt, hogy az amerikai legfelső bíróság eldöntené, volt-e George W. Bush elnöknek joga a hadbíróság felállítására.

A guantánamói esetekben eljáró katonai főügyész, Moe Davis ezredes újságírók előtt Drakulához hasonlította a foglyokat, akik minden erővel lassítani próbálják a felelősségre vonást. Szerinte a rabok úgy félnek az általuk elkövetett bűncselekményekről szóló tények nyilvánosságra kerülésétől, mint vámpírok a napfénytől. Az ügyvédek viszont arra panaszkodnak, hogy a foglyok meg sem ismerhetik az ellenük felhozott vádakat, mivel a Pentagon titkos hírszerzési információkra hivatkozik, amelyek forrását óvni kell. A beismerő vallomások egy részét pedig törvénytelen kínvallatással érték el, így ezeket szerintük a per folyamán nem lenne szabad figyelembe venni.

A jemeni Muhammed Bavazir ügyvédje hivatalos panaszt emelt az éhségsztrájkoló foglyokkal szembeni új eljárás, a kényszertápláláshoz használt, a korábbinál vastagabb, az orron át bevezetett cső, illetve a rabok lekötözése miatt. A procedúra az ügyvéd szerint embertelen fájdalmakat okoz, és ellentmond az amerikai kongresszus által decemberben elfogadott, a kínzást tiltó törvénynek. A jogszabályt John McCain republikánus szenátor, potenciális 2008-as elnökjelölt terjesztette be, aki annak idején csaknem öt évet töltött észak-vietnami hadifogságban. Bavazir 140 napi éhségsztrájk után januárban befejezte a tiltakozást, amelyhez ősszel 131 fogoly csatlakozott. Jelenleg öt rab folytat éhségsztrájkot.

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.