Rosta Gábor, az egyetem kommunikációs igazgatója az MTI-nek elmondta: az intézmény 125 éves évfordulóján, 2005. végén szavazta meg az egyetemi tanács, hogy fölveszi Moholy-Nagy László nevét. Ehhez hozzájárultak a művész leszármazottai. A névváltoztatás abból a felismerésből fakadt, hogy az iparművészet szó már nem fedi az egyetemen folyó oktatás tartalmát, mert nemcsak kézművességről van szó, hanem modern európai vizuális kultúráról is, a tárgyalkotástól az építészetig, a vizuális kommunikációtól a látványtervezésig. Tehát a tárgy-kép-tér hármas egysége azt jelenti, hogy az élet jelenségeit összefüggéseiben látják és láttatják a hallgatókkal az egyetemen. Moholy-Nagy neve, szakmai és emberi hitvallása ezt a hármas egységet képviseli.

Rosta Gábor az is közölte az MTI-vel, hogy a névváltoztatást március 30-án ünnepi egyetemi tanácsüléssel teszik emlékezetessé. Az Örökmozgó moziban március 29-én este fél kilenctől Moholy-Nagy filmjeit, mint a Fekete-Fehér-Szürke vagy a Nagyvárosi cigányok címűt vetítik, de az érdeklődők láthatják a művészről készült 40 perces portréfilmet is.

Moholy-Nagy László 1895-ben született Bácsborsodon. Sokoldalú, a legkülönbözőbb műfajokkal kísérletező, igazi avantgárd egyéniség volt, legtermékenyebb alkotói korszaka a 20-as évek németországi művészetéhez kapcsolódott. Itthon fél évet járt az egyetem akkori jogelődjébe, a Magyar Királyi Iparművészeti Iskolába, majd jogi tanulmányokat folytatott és szépirodalmi kísérletei is voltak.

A 20-as évek legelején Berlinben telepedett le. Ott ismerkedett meg a nemzetközi dadaizmus és az orosz konstruktivizmus legfontosabb irányzataival és azok képviselőivel. 1923 tavaszától Walter Gropius meghívására a weimari Bauhausban tanított. Ekkor készítette legharmonikusabb absztrakt festményeit, fényképeit, fotogramjait. Párizsban 1930-ban mutatta be a Fény-tér-modulátor című, korai kinetikus szerkezetét, amely színes fényjátékot teremtett. Ennek felhasználásával született a Fekete-fehér-szürke filmjáték című absztrakt filmje. Mindeközben rendszeresen publikált.

1934-ben Amszterdamba, majd 1937-ben Londonba költözött. 1937-ben Gropius meghívására elhagyta Európát, Chicagóba utazott és a New Bauhaus-American School of Design igazgatója lett. Később, 1939-ben, amikor ez az iskola anyagi okokból megszűnt, megalapította saját iskoláját, amely 1944-ben Institute of Design néven főiskolai rangot kapott. Moholy-Nagy László ott tanított 1946 novemberében bekövetkezett haláláig, de 1945-ben még befejezte a Látás mozgásban című, alapvetően fontos könyvét, amelyben több évtizedes tapasztalatát összegzi.

Moholy Nagy László kiállítás nyílt New Yorkban

Moholy Nagy László alkotásaiból nyílt szerdán kiállítás New York-ban, a City University of New York galériájában. Számos eddig még be nem mutatott mű látható a kiállításon, amelynek a címe Technikai kitérők: a korai Moholy Nagy László újraértékelése. A kiállítás április 22-ig tart nyitva.

A kiállításon az avangárd képzőművész és fotóművész több mint kétszáz különféle alkotása látható, amelyek a megnyitón elhangzottak szerint ablakot nyitnak a magyar művész születő utópista látásmódjára, valamint a művészetek átjárhatóságát valló szemléletére, amelyet a Bauhaus irányzat híveként bontakoztatott ki.

(forrás: MTI)