Az amerikai orvosszövetség lapjának, a Journal of the American Medical Association március 1-jei keltezésű számában közzétett, s az aznapi The Washington Post által ismertetett felmérés szerint a pszichológiai tanácsadást kérők aránya az Afganisztánból vagy más országokból hazatérő amerikai katonák között 11,3, illetve 8,5 százalék. Az amerikai szárazföldi erők Walter Reed kutatóintézetének a vizsgálata 304 ezer amerikai katonára terjedt ki, akik közül 224 ezren Irakban, 16 ezren Afganisztánban, a többiek pedig másutt, így Koszovóban és Boszniában teljesítettek szolgálatot.

A katonák 58 százaléka válaszolt úgy, hogy világosan érti az iraki küldetést, míg 42 százalékuk számára az nem eléggé, alig vagy egyáltalán nem érthető.

A felmérésbe bevontak elsöprő többsége, 85 százaléka szerint a küldetés fő célja az volt, hogy visszavágjanak Szaddám Huszein volt iraki elnöknek a 2001 szeptember 11-i terrortámadásokban játszott szerepéért. 77 százalékuk említette még a háború fontos okaként azt, hogy Szaddám Huszein védőszárnyai alá vette Irakban az al-Kaida terrorszervezetet. A katonák 24 százaléka tartotta a háború fő vagy egyik fő céljának az iraki demokrácia megteremtését, amely minta lenne az egész arab világ számára.

A Pentagon 2003-ban, az iraki invázió elindítása után vezette be azt a gyakorlatot, hogy a harci övezetekből visszatérő katonákkal pszichológiai kérdőívet töltetnek ki, amelynek alapján tanácsadásban, és szükség esetén gondozásban részesítik azokat, akik arra igényt tartanak.

A lapok ismertetnek egy másik felmérést is, amelyet a Le Moyne College és a Zogby International közvélemény-kutató készített arról, hogyan látják a háborút. A 944 négyszemközti interjúból az derül ki, hogy a katonák 72 százaléka szerint az Egyesült Államoknak legkésőbb éven belül ki kellene vonulnia Irakból. 53 százalékuk ugyanakkor szükségesnek ítélte az amerikai katonák számának a megkettőzését a lázadás megfékezése végett.

A megkérdezetteknek csak 23 százaléka ért egyet azzal, amint azt George Bush amerikai elnök többször is megfogalmazta, hogy az amerikai katonák addig maradnak Irakban, amíg szükség van rájuk. A katonák 29 százaléka a haladéktalan, 22 százaléka a hat hónapon belüli, 21 százaléka pedig az egy éven belüli kivonulással értene egyet.

A megkérdezettek háromnegyede már a második vagy a harmadik vezénylési idejét tölti Irakban.
(forrás: MTI)

Amerikai katona éjjeli bevetésen Irakban