A nyilatkozat aláírói emlékeztettek a csecsenföldi háború borzalmaira, ahol a civil szervezetek kimutatása szerint mintegy 100 és 300 ezer közé tehető az emberi áldozatok száma. Bár az orosz cenzúra igyekszik lehetetlenné tenni a tisztánlátást a csecsenföldi helyzetben, hála az újságíróknak és nem kormányzati szervezeteknek számos bűntényre fény derült, s így a világ nem mondhatja el, hogy nem tudott semmiről. "Meddig fogunk még elnézni a felett a tény felett, hogy az orosz kormány a "csecsenföldi terrorizmusra" való hivatkozással megsemmisíti azokat a szabadságjogokat, amelyeket a szovjet impérium szétesésekor sikerült kivívni?" - teszik fel a kérdést a nyilatkozat aláírói, akik között Havel mellett megtalálható Frederik de Klerk és Mary Robinson volt dél-afrikai, illetve ír államfők, Soros György magyar származású amerikai üzletember, vagy Desmond Tutu, dél-afrikai Nobel-díjas lelkész.

A szerzők rámutatnak arra, hogy a csecsen problémához való hozzáállás az emberiség erkölcsi kérdése, a demokrácia és a civilizált államok alapvető demokratikus elve. Nyilvánvaló, hogy a terrorizmusról is szó van, hiszen annak gócait az orosz hadsereg nem oltotta ki, inkább maga is élesztgeti. "Segítséget kell nyújtanunk az orosz kormánynak, hogy  kimászhasson ebből a csapdából, amelybe került, s amely úgy a csecseneket, mint az oroszokat és minket is veszélyeztet. Számunkra elfogadhatatlan, hogy a G8 csoport következő tanácskozásán, amelyre júniusban Oroszországban kerül sor, ez a kérdés kimaradjon a napirendből" - olvasható a nyilatkozatban, amelyet André Glucksmann francia filozófus és néhány más személyiség is aláírt.

A többségében muzulmánok lakta Csecsenföld része az Orosz Föderációnak, s 1994 óta gyakorlatilag háborús konfliktusok színhelye. Moszkva katonai erővel törte le a csecsenek önállósodási törekvéseit. Bár Vlagyimir Putyin szerint a "terroristaellenes akció", ahogy a hivatalos Moszkva a csecsenföldi beavatkozást nevezi, már befejeződött, a fegyveres konfliktusok máig mindennaposak. Nemzetközi jogvédő szervezetek szerint ezért a legfőbb felelősséget Moszkva viseli.

Putyin Magyarországról Prágába látogat

Prágában tárgyal Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdától, budapesti vizitjét követően,  s a kétnapos csehországi látogatás azt jelzi, hogy bár a kilencvenes  években aránylag sok vita volt Prága és Moszkva között, jelenleg a  cseh-orosz viszonyt súlyosabb probléma nem terheli, s a kétoldalú  kapcsolatok mindkét fél szerint is ígéretesen fejlődnek.
Putyin személyében 13 év után látogat el újra orosz államfő Csehországba. Legutóbb 1993 augusztusában Borisz Jelcin, akkori  orosz elnök járt hivatalosan Prágában.
Prágában Putyin elsősorban vendéglátójával, Václav Klausszal  folytat politikai tárgyalásokat, míg a cseh-orosz gazdasági  kapcsolatokról Jirí Paroubek miniszterelnökkel cserél eszmét.  Várható, hogy Putyin Klausszal politikai kérdésekben alapvetően  egyet fog érteni. Paroubek jelezte: az egyik legfontosabb kérdés,  amit meg akar vitatni Putyinnal, az orosz energiaszállítás jövője lesz. (MTI)