Az, hogy az oroszoknak nagy terveik vannak Magyarországon, egy ideje már tapasztalható a budapesti tőzsdén. A Gazprom hajlandó befektetni egy magyarországi föld alatti gáztárolóba, amely Közép-Európa ellátását szolgálná szükséghelyzetben. A Lukoilnak is nagy tervei vannak - írta a német lap.

Moszkvában talán úgy vélik, hogy a mostani időpont különösen kedvező. Áprilisban parlamenti választások lesznek Magyarországon és Gyurcsány Ferenc szocialista-liberális kormánya valamit fel akar mutatni. Ki tudja, miként végződnek a választások. A polgári pártoknak mindenesetre sokkal nagyobb fenntartásaik vannak az oroszokkal szemben.

Figyelemre méltó, hogy Putyin sok időt szánt az egykori miniszterelnökkel, Medgyessy Péterrel való beszélgetésre. Medgyessy esetében szóba jöhet egy olyan szerep, mint amilyen Schröderé - vélte a frankfurti lap, arra utalva, hogy Gerhard Schröder volt német kancellár esetében vezető szerep jött szóba a Balti-tenger alatti német-orosz gázvezetéket építő konzorciumban.

Osztrák lap szerint Moszkva pragmatikus kapcsolatokra törekszik

A Kurier című független újság szerdai számában Ritka látogatás Moszkvából Budapestre és Prágába címmel megjelentetett cikkében Vlagyimir Putyin orosz elnök magyarországi útjáról beszámolva megállapította, hogy a kelet-európai politikai változásokat követően jelentős lehűlés következett be az Oroszország és Magyarország, illetve Csehország közötti kétoldalú kapcsolatokban, és Moszkva most ismét a legmagasabb szintre emelte a tárgyalásokat. Emlékeztetett arra, hogy utoljára 14 évvel ezelőtt járt orosz elnök az egykori testvérországban.

A lap idézte az orosz elnök egyik külpolitikai tanácsadóját, aki szerint "Moszkva nem mindig csak kellemes dolgokat hall Budapestről és Prágából, azonban az orosz Európa-politikában nagyon fontosak a Magyarországhoz és a Csehországhoz fűződő kapcsolatok". Az osztrák lapban felhívták a figyelmet arra, hogy gazdasági projektek és a magyar energiaellátás biztonságának a kérdései állnak Putyin tárgyalásainak a középpontjában.

Oroszország az ukrán-magyar határnál egy átrakodó pályaudvart szeretne építeni, és a paksi atomerőművet korszerűsíteni, míg Magyarország egy gáztározó kialakításában érdekelt, Miskolcon pedig közös nanotechnikai központ fog létesülni. A Kurierban megállapították, hogy mindeddig gyakorta nehézségeik voltak az orosz ajánlattevőknek a magyarországi privatizációban.

A Neue Zürcher Zeitung megállapította, hogy elsősorban energiaügyi kérdések és a Vörös Hadsereg által elrabolt kulturális értékek ügye áll a középpontban. Amióta az egykoron KGB-ügynök Putyin a XX. század egyik legnagyobb tragédiájának nevezte a szovjet birodalom széthullását, Magyarországon is jobban értik már, hogy miért válik egyre autokratikusabbá Oroszország Putyin vezetése alatt.

A lap szerint ugyanis a magyarok számára egészen más tartalmat jelent a tragédia szó: az olyannyira dicsért Szovjetunió csapatai voltak azok, amelyek 50 évvel ezelőtt Nagy Imre Magyarországában a felkelést véresen leverték. A cikk szerint a budapesti kávéházakban élénk vitatéma, hogy Putyin vajon bocsánatot kér-e e brutális és imperialista represszióért. A lap emlékeztetett arra, hogy Putyin koszorút helyezett el a Hősök terén mindazok emlékére, akik háborúban estek el. Az exkommunistából miniszterelnökké vált Gyurcsány Ferenc számára az ügy nem sürgető, mert ahogyan a Reuters hírügynökségnek kifejtette, Putyin már tavaly, a náci Németország feletti győzelem 60. évfordulóján tartott ünnepségeken kijelentette, hogy többé nem történik olyasmi, mint 1956, és Borisz Jelcin már 1992-ben bocsánatot kért.

A lap úgy értékelte, hogy összességében nem rosszak a Budapest és Moszkva közötti kapcsolatok. A Kreml lenyelte Magyarország EU- és NATO-tagságának keserű piruláját, és csak a pesszimisták vélik úgy, hogy Moszkva az energiapolitikai nyomás eszközét valóban hatalompolitikai célok elérésére akarja bevetni. Magyarország végérvényesen a Nyugathoz tartozik, amit Moszkvában is ugyanolyan jól tudnak, mint a Dunánál - állapították meg a cikkben.

(MTI)