A miniszterelnök által a múlt vasárnap bemutatott Új Magyarország "javaslatcsomag" nem azonos azzal a programmal, amire a szocialista párt kongresszusa áldását adta. Az utóbbi címe ugyanis: Erős köztársaság, sikeres Magyarország.

Nem véletlen, hogy a Fejlesztési leltár 2007-2013 címmel lapunkban is közölt országépítő tervezet "A szocialisták Új Magyarország-programja" alcímmel fut, hiszen ez is azt jelzi: nem az MSZP által ratifikált dokumentumról van szó, s így elemelhető a párttól.

- Az MSZP a politikai irányokat rögzítő programra bólintott rá, az Új Magyarország pedig Gyurcsány Ferenc részletes miniszterelnöki programja - oldotta fel az ellentmondást Baráth Etele. Az európai ügyekért felelős tárca nélküli miniszter szavaiból az derült ki, hogy Gyurcsány Új Magyarországja a második nemzeti fejlesztési terv (NFT) számos részletét átvette. A tervezet tulajdonképpen kínálat - magyarázta Baráth -, számos projektet vázol, amelyeket még elő kell készíteni.

A második NFT napokon belül felkerül az internetre, és megkapják a pártok is. A miniszter reméli, hogy a kormánypártok számos ponton - például az infrastrukturális beruházások ügyében - közös nevezőre jutnak az ellenzékkel. Baráth szerint az is borítékolható, hogy több kérdésben (például az egészségügyről) nem lesz konszenzus.

A szocialisták korábban azt nyilatkozták, hogy a második NFT-t négypárti egyetértéssel szeretnék elfogadtatni. A februári parlamenti ülésszak idején Baráth dolgozószobájába invitálta a pártok képviselőit, hogy az NFT-ről folytatott vita menetéről egyeztessenek. A miniszter azt ígérte, a tervet a február 23-i kormányülés után ismerhetik meg a pártok képviselői.

A Fideszhez várhatóan ma érkezik be az NFT - mondta Nógrádi Zoltán. Az NFT-tárgyalásokért felelős fideszes honatya így egyelőre nem tudta azonosítani az esetleg konszenzusra alkalmas pontokat. Ez persze nem azt jelenti, hogy a pártok eddig nem egyeztettek az NFT-ről, csupán a politikai diskurzus váratott eddig magára, a szakértői megbeszélések mintegy fél éve folyamatosan zajlanak a háttérben.

Mindenesetre, ha az ellenzék esetleg elfogadja az új NFT stratégiai pontjait, akkor azt kommunikálhatják a szocialisták, hogy a jobboldal gyakorlatilag az Új Magyarország-programot is kész elfogadni, hiszen az éppen az NFT-ből építkezik. Emlékeztetőül: Dávid Ibolya MDF-elnök már korábban jelezte, hogy egyetért a Gyurcsány által megjelölt fejlesztési irányokkal.

Egy esetleges belpolitikai konszenzus azonban még nem jelent zöld utat, hiszen - azon kívül, hogy a program végrehajtásához meg kell nyerni a választásokat - az NFT-re az EU-nak is áldását kell adnia. Magyarán: az Új Magyarország is csak az EU jóváhagyásával valósítható meg. Hogy az unió hogyan reagál majd az NFT-re (hivatalos nevén a Nemzeti Stratégiai Referencia Keretre), még kérdéses. Ám szocialista politikusok szerint minimális az elutasítás veszélye.

Az Új Magyarország az unió kohéziós, illetve strukturális alapjaiból lehívható pénzekkel számol. Az előbbiből szinte automatikusan megvalósíthatók például az autópályákkal, az elővárosi közlekedéssel, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos projektek. A strukturális alapok forrásaira - amelyekből például a helyi beruházások, a turisztikai fejlesztések finanszírozhatók - azonban a régióknak, a kistérségeknek és a településeknek kell pályázniuk. Baráth nem osztja azokat a félelmeket, hogy ezen alapokból csupán a pénzek 50-60 százalékát képesek lehívni a tagországok. Ellenpéldaként a Phare-programokat hozta fel, amelyek során a rendelkezésre álló összegek 100 százalékát odaítélték, s például Portugália az így rendelkezésére álló pénz 85, Magyarország pedig 93-94 százalékát tudta felhasználni.

A második fejlesztési tervrõl egy éve kezdték az egyeztetést a pártok az Országházban