Kétpó: viták, majd kártérítés?
A szivárgást megakadályozó kavicsréteg kiépítése a kétpói hulladékkezelő műszaki tervében még szerepelt, a beruházásból azonban kimaradt. Az érintett önkormányzatok március elsején döntenek arról, ezek után mi legyen a szemét tárolására alkalmas depónia sorsa.
A szolnoki térségi hulladékgazdálkodási rendszer kiépítése 2004-ben kezdődött: egy portugál cég, a Mota&Companhia nyerte el a beruházást, amely huszonnégy település kétszázezer lakójának biztosítja a szemételhelyezést. A kivitelezőt közbeszerzési pályázaton választották ki. A több mint három és félmilliárd forintos szemétkezelői rendszer kiépítésének költségeihez az Európai Unió hetven, a magyar kormány húsz, míg az érintett települések önkormányzatai tíz százalékos arányban járultak hozzá. Ebből két és félmilliárd forintot fordítottak a kétpói hulladékkezelő megépítésére, a többi pénzből hulladékudvarok, valamint Szolnokon egy szemétválogató állomás készült. A kétpói beruházás Abony, Fegyvernek, Jászkarajenő, Kenderes, Kengyel, Kétpó, Köröstetétlen, Kuncsorba, Mezőtúr, Örményes, Rákóczifalva, Szajol, Szászberek, Szolnok, Tiszajenő, Tiszapüspöki, Tiszatenyő, Tiszavárkony, Tószeg, Törökszentmiklós, Túrkeve, Újszász, Vezseny, Zagyvarékas részvételével jött létre.
A kétpói hulladékkezelő rendszer műszaki átadása tavaly novemberben megtörtént, s az illetékes kunszentmártoni jegyző a továbbhasznosításra alkalmatlan szemét elhelyezésére szolgáló depóniát kivéve valamennyi létesítmény - a komposztáló, a vízátemelő, az üzemanyagkút, utak, erdősávok - használatbavételét jóváhagyta. A kétpói lerakó összesen negyvennyolc hektáros, ebből tizenegy hektár a depónia területe, amely végül nem kapott használatbavételi engedélyt. Ennek oka az, hogy a telephely kezelője, a szolnoki Remondis Rt. jelezte: a kivitelező a műszaki tervben előírt tisztított kavicsréteg helyett homokot helyezett el a vízszivárgó rendszer kialakításakor. Időközben a kivitelező nekilátott a tárolóhely átalakításának, s öt centiméteres vastagságban osztályozott, tisztított kavicsréteget vont a homokréteg fölé. A Mota&Companhia képviselője korábban azzal érvelt: több helyen építettek már hulladéklerakót, s az uniós szabvány szerint elfogadható az általuk választott műszaki megoldás is.
A hulladékkezelő rendszer megépítésére létrehozott önkormányzati konzorcium nemrégiben geológus szakértőt kért fel annak megállapítására, megfelel-e így a létesítmény a törvényi előírásoknak. A szakértő elvégezte a vizsgálatot, s a napokban egy szolnoki önkormányzati ülésen elmondta: az utólag felrakott öt centiméteres kavicsréteg nem oldja meg a problémákat. Szavai szerint legalább húsz centiméteres vastagságban kellene leteríteni a tisztított, osztályozott kavicsréteget annak érdekében, hogy az a ráhordott hulladék és a talaj között biztonságos elzáró réteget képezzen. Hasonló okokból a kavicságy alá egy geo-textíliát vagy geo-rácsot is el kellene helyezni. Úgy vélte, hogy a probléma néhány hónap alatt orvosolható, a szemétszállítást és a hulladék kezelését így akár már tavasszal el lehetne kezdeni.
Úgy tudjuk: a beruházást megrendelő önkormányzatok a vételár kifizetésekor körülbelül százmillió forintot visszatartottak azért, hogy a műszaki hiányosságok pótlását finanszírozni tudják. Arra azonban egyelőre nem készült költségvetés, mennyibe kerül majd az új vízzáró réteg kiépítése. Egyes becslések szerint ennek összege a százötvenmillió forintot is meghaladhatja.
Barta István, a kétpói beruházást gesztorként lebonyolító szolnoki önkormányzat szocialista alpolgármestere azt mondta: most az érintett önkormányzatoknak kell dönteniük a további lépésekről. A kivitelező azt kérte: fogadják el a jelenlegi állapotot. A szolnoki képviselő-testület ezt a kérést elutasította. Ugyanígy döntött a napokban a kétpói önkormányzat is. Boldog István, a település fideszes vezetője szerint a műszaki terv világos, az abban foglaltakat kell megvalósítani. - Legalább harminc, de inkább ötven centiméteres vízzáró kavicsréteget kell leteríteni, ez van a tervben, erre adtak pénzt az adófizetők, ettől nem térhetünk el - fogalmazott. Hozzátette: a kétpóiakat nagyon hátrányosan érintette a beruházás átadásának csúszása. Az idén már hatmillió forintos iparűzési adóbevételt terveztek a hulladékkezelő működéséből, s több helybéli lakos is munkára vár a telephelyen. - A falut ért hátrány miatt kártérítésért folyamodunk a gesztorként eljáró szolnoki önkormányzathoz, s kezdeményezzük azt is: induljon büntetőeljárás, hogy kiderüljön, ki a felelős a rosszul teljesített beruházásért - mondta Boldog István.
Amíg a kétpói hulladékkezelőt nem sikerül teljes egészében átadni, minden önkormányzat maga gondoskodik a hulladék elhelyezéséről. Szolnok szemetét például január óta a szelevényi hulladékkezelőbe szállítják. A kétpói lerakó egyelőre üres, és arra vár, eldőljön végre, kinek milyen vastag kavicsréteget kell leraknia a telephely biztonságos működéséhez.
l A kétpói hulladéklerakó szigetelését a kiadott építési engedélynek és a jóváhagyott kiviteli terveknek megfelelően végezték a védő réteg vízáteresztő képességét több, független szakértő is megvizsgálta, s az előírásoknak megfelelőnek találta - mondta lapunknak Lőrincz András, a kivitelezéssel megbízott Mota-Engil Magyarország Zrt. vezérigazgatója. Szavai szerint a tenderkiírásban, majd később a kiviteli tervben is eltérő megoldások szerepeltek arra vonatkozóan, hogy homokos kavics vagy csupán osztályozott kavics fedje a szigetelést biztosító fóliaréteget. Ő az előbbi megoldást választotta, amikor a fólia fölé egy huszonöt centiméteres homokréteget, majd pedig egy öt centiméteres kavicságyat fektettek. A vezérigazgató hozzátette: azért, hogy a hulladéklerakó körüli vitákat minél hamarabb lezárják, készek arra, hogy egy újabb réteggel megnöveljék a depónia szigetelését védő réteget, annak ellenére, hogy azt már a jelenlegi körülmények között is biztonságosnak tartják. Ennek vastagsága, és a költségeik viselése későbbi egyeztetés tárgya kell, hogy legyen.
