Alkotmánybírósághoz fordult a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), mert az alaptörvénnyel ellentétesnek tartja az új felsőoktatási törvény több pontját - közölte Ekler Gergely. A törvény március 1-én lép hatályba.

A HÖOK többek között aggályosnak tartja, hogy az új jogszabály szerint az oktatóknak és a kutatóknak van lehetőségük személyesen részt venni a gazdasági tanácsokban, a hallgatóknak azonban nincs, és ennek a különbségtételnek alkotmányos indoka sincs. Ezzel a törvény a felsőoktatási autonómia egyenrangú letéteményesei között hátrányos megkülönböztetést valósít meg a hallgatók rovására - közölte Ekler Gergely.

Az elnök szerint az Alkotmánybíróság által korábban alkotmányellenesnek minősített irányítótestület helyébe lépő gazdasági tanács (GT) tagjainak az új törvény szerint felsőfokú végzettséggel kell rendelkezniük. Ennek gyakorlati következménye az, hogy az alapképzésben részt vevő hallgatók nem tudnak maguk közül tagot delegálni a GT-be.

Vitatják a törvény azon rendelkezését is, amely kimondja, hogy az "1993. évi felsőoktatásról szóló törvény alapján megkezdett képzéseket - folyamatos képzésben - változatlan szakmai követelmények, változatlan vizsgarend keretében, változatlan oklevél kiadásával kell befejezni". Ez a rendelkezés azt az ígéretet hordozza, hogy akik a tanulmányaikat még a régi képzési szerkezetű szakokon kezdték meg, azok a régi szakmai követelmények, vizsgarend keretében, azaz változatlan tantervek szerint fejezhetik be - közölte Ekler.

De az átmeneti rendelkezések között a törvény előírja a felsőoktatási intézmény számára, hogy készítsen új tanulmányi és vizsgaszabályzatot, és ebben rendelkezzen azokról az átmeneti szabályokról (például a tanulmányi és vizsgarendről), amelyek a régi képzési szerkezetű szakokon tanulmányokat kezdett hallgatók tanulmányai befejezéséhez szükségesek.

A HÖOK álláspontja szerint a törvény két rendelkezése ellentmond egymásnak, hiszen olyan átmeneti rendelkezések megalkotására ad felhatalmazást az intézménynek, amelyek megalkotására az intézmény gyakorlatilag nem jogosult.

Kifogásolják az új jogszabály azon passzusát is, amely szerint a 2006. szeptember elseje előtt tanulmányaikat megkezdőkre a régi törvény valamennyi rendelkezését alkalmazni kell.

A korábbi törvény ugyanis azt rögzíti, hogy a régi képzési szerkezetben megkezdett tanulmányok esetében a hallgatónak pontosan annyi idő áll rendelkezésére a megkezdett tanulmányainak a hagyományos képzési szerkezetben való befejezésére, amennyi a képesítési követelményekben meghatározott képzési idő. Adott esetben egy 2005-ben ötéves egyetemi képzésre felvett hallgatónak pontosan 10 félév (öt év) alatt be kell fejeznie a tanulmányait, ellenkező esetben, már az új törvény vitatott rendelkezései alapján, tanulmányait az új típusú képzésben fejezheti be.

Miközben a törvény az alapképzésre belépők számának, és az alapképzésből - 2009-ben - a mesterképzésbe belépők számának megállapításának rendjét teljesen pontosan meghatározza, 2006, 2007 és 2008 vonatkozásában egyszerűen annyit ír elő, hogy a kormány mérlegelés alapján állapítja meg a létszámot, mégpedig a felsőoktatásban államilag támogatott képzésben részt vevők összlétszáma alapján. Hogy mit és hogyan mérlegelhet a kormány, továbbá, hogy mi a viszony az államilag támogatott képzésben részt vevők összlétszáma és a mesterképzésre felvehetők száma között, arról a törvény hallgat.

Almássy Kornél, az MDF alelnöke úgy nyilatkozott: Magyar Bálint súlyosan felelős azért, hogy ismét Alkotmánybíróság elé kerül a felsőoktatási törvény.

Komoly aggályokat vet fel a HÖOK, amelyeket egy kis odafigyeléssel ki lehetett volna küszöbölni - tette hozzá. "A jelenlegi helyzet csak az oktatási tárca felelőtlenségének és kompromisszumképtelenségének tudható be" - mondta Almássy Kornél, aki ugyanakkor leszögezte: az MDF bízik abban, hogy a törvény mielőbb hatályba léphet.

(forrás: MTI)