Gyurcsány szerint újra kell tárgyalni az ügynöktörvényt
A miniszterelnök a látogatás utáni sajtótájékoztatóján kifejtette: az Országgyűlés előtt van egy félig kész törvényünk, amelyet a parlament elfogadott, de az Alkotmánybíróság bizonyos rendelkezéseit megsemmisítette.
Mint mondta, azt támogatja, hogy az egyeztetések annak a törvényjavaslatnak az alapján kezdődjenek újra, amelyet az MSZP frakciója nyújtott be, és amellyel ő egyetért.
A mindenkori központi kormányzat iratait őrző intézményben, Gyurcsány zárt ajtók mögött tárgyalt Gecsényi Lajos főigazgatóval. A sajtót úgy tájékoztatta, hogy a levéltár három kihívás előtt áll: az iratok tárolásához bővíteni kell a már meglévő óbudai raktárépületet; digitalizálni kell egy sor anyagot az állagromlás megelőzésére, és fel kell újítani az első világháború alatt emelt budavári épületet.
"Aki nem tartja becsben és nem ismeri a saját múltját, az nyilván bizonytalan a jelenét és döcögős a jövőjét illetően" - fogalmazott, megjegyezve, hogy az Új Magyarország programban a történelmi városrészek felújítása, átfogó várrehabilitáció szerepel.
Gecsényi elmondta: Gyurcsány személyében először látogatta meg hivatalban levő kormányfő a levéltárat. A főigazgató az Aranybulla egy fakszimile kiadását adta ajándékba a vendégnek.
A miniszterelnök megtekintett néhány úgynevezett Királyi Könyvet, valamint történelmi minisztertanácsi jegyzőkönyvet, amelyeket a kutatóteremben állítottak ki.
Az 1527-től 1920-ig terjedő időszakban született Királyi Könyvek (Libri Regii) a fontosabb királyi rendeleteket, kinevezéseket, szabadalmakat tartalmazzák. A levéltárban 73 darab, a Magyar Királyi Kancellária munkatársai által kézzel írott tömböt őriznek - mondta el Szabó Dorottya, a kutatószolgálat munkatársa.
Az 1867 és 1944 közötti időszakot felölelő minisztertanácsi jegyzőkönyvek 23 iratfolyómétert tesznek ki, vagyis az élükre állított, egymás mellé helyezett iratcsomók ilyen hosszúságúak. A levéltár három épületében összesen Budapesttől számítva Esztergomnál is messzebb nyúló, 70 folyókilométernyi anyagot tárolnak - tájékoztatta a távirati irodát Kovács Zsuzsanna, a kutatószolgálat vezetője.
A levéltárat bárki ingyenesen látogathatja és az iratokban kutathat, de a kutatótermen kívül az épület többi része nem nyilvános - mondta Kovács Zsuzsa.
A Magyar Országos Levéltár nemzetközi konferencián emlékezik meg alapításának 250. évfordulójáról a Magyar Tudományos Akadémián március 2-án.
(forrás: MTI)