Acélos gazdasági patriotizmus

Az indiai mágnás vételi ajánlatot tesz a francia érdekeltségű acélipari vállalatra. A miniszterelnök ellenzi, hogy külföldi kézbe kerüljön a cég. A szabad piac hívei a protekcionizmus feléledésétől tartanak.

Lakshmi Mittal, a világ harmadik leggazdagabb embereként számon tartott indiai acélmágnás vételi ajánlatot tett az Arcelor részvényeire. A francia érdekeltségű, luxemburgi székhelyű acélóriás vezetősége ellenzi a cég külföldi kézbe kerülését. Mindent megtesznek azért, hogy az üzlet ne jöjjön létre – számolt be a BBC.

Jean-Claude Juncker luxemburgi és Dominique de Villepin francia miniszterelnök közös nyilatkozatban álltak ki az Arcelor mellett és az eladás ellen. A nemzeti érdekre hivatkozva „gazdasági patriotizmusra” buzdítottak. A francia kormány korábban is határozottan lépett fel az ilyen ügyekben. Sőt, tavaly törvényt hoztak, hogy a tíz legfontosabb stratégiai üzletágat megóvják a külföldi kézre kerüléstől.

Charlie McCreevy, az EU belső piacáért felelős biztos kifogásolta az egyre erősödő európai protekcionizmust, így például az Arcelor vezetőinek magatartását. Hasonló szellemben nyilatkozott Peter Mandelson kereskedelmi biztos is, populizmussal vádolva a piacvédő franciákat. De ők sem tehetnek semmit, mivel az EU vonatkozó direktívája lehetővé teszi a hasonló vételi ajánlatok megakadályozását.

A brit és indiai kereskedelmi miniszterek is állást foglaltak a kérdésben. Kamal Nath indiai kereskedelmi miniszter nehezményezte a francia kormány beavatkozását. „India figyelemmel kíséri az ügyet, és a francia kormány reakcióit Mittal vételi ajánlatával kapcsolatban – nyilatkozta. – Indiai vagyok, és örömömre szolgál, hogy egy indiai akarja megvenni az Arcelort.” Alan Johnson brit kereskedelmi miniszter szintén kifogásolta a francia kormány protekcionista lépését.

Thierry Breton francia gazdasági, pénzügyi és ipari miniszter szerint viszont szó sincs protekcionizmusról. Pusztán a részvényesek és a dolgozók érdekeit védi a kormány. Ilyen esetben ez természetes, és a brit vezetés is így tett korábban. „Engem egyáltalán nem lepett meg, amikor a brit kormány hevesen reagált annak hírére, hogy a Centrica iránt külföldi befektetők érdeklődtek – emlékeztet a Financial Timesban megjelent válaszában. Breton arra utal, hogy London határozott fellépést helyezett kilátásba, ha a Gazprom meg akarná venni az egyik legnagyobb angol gázszolgáltatót.

Mi indokolja a heves vitát? Nem mindegy, hogy a globális gazdaságban kinek a tulajdonában van egy cég? Csak demagóg politikusok szítják a külföldi vevővel szembeni irracionális félelmet? Nem mindenki gondolja így. „Kutatásaim során arra a felismerésre jutottam, hogy a hazai vállalatok sokkal inkább magukénak érzik az adott ország gondjait, mint a multik” – olvassuk az International Herald Tribune beszámolóját. A cikk szerzője Tarun Khanna, a Harvard Business School közgazdász professzora.

A nemzeti tulajdon fontos dolog – írja Khanna. – Azok a cégek, amelyek hazai kézben vannak, nagyobb érdeklődést mutatnak a közügyek iránt. Szerepet vállalnak az útépítésben és az egyetemek fejlesztésében csakúgy, mint a nemzeti termékeket reklámozó kampányokban.”

Lakshmi Mittal
Lakshmi Mittal
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.