- Lebontattuk a kapukat! - fogad személyesen Gyurcsány Ferenc a Syma Csarnok bejáratánál, ahol a hóesésben tyúklépésekkel araszoló tömeg majd egy órát várt, hogy bejusson az MSZP Új Magyarország tervének ismertetésére. Végül mintegy tízezer embert fogadott a szocialista programkiállítás.

Az egyre kevésbé türelmes sorálló, viszont igen tekintélyes nagyságú tömeg a miniszterelnök rögtönzött szolidaritási akciója láttán engedett fel, melynek keretében személyesen köszöntött több száz látogatót. Hálából az összes autóút-építési tervet végignézték a terebélyes kiállításon, bár a többség a gyakorlatilag megállás nélkül a tömegben cikázó, barátságosan csevegő Gyurcsányra volt kíváncsi. Megtudhatták, hogy az Új Magyarország programját bemutató kiállítás megyékre, s azon belül is településekre lebontva tartalmazza mindazt, amit a szocialisták a következő ciklusban, illetve utána fontosnak tartanak az ország számára. Egyszersmind vissza-vissza tért kedvelt tételére, mely szerint a magyar baloldal nem a múlt, hanem a jövő.

A csarnok közepén felállított kis pódiumot alig szemmagasság fölé emelték; a bekiabálók meghallgattattak, a politikusok elvegyültek. A körben felállított megyei pavilonoknál egy-egy megyei elnök fogadta a zömmel középkorútól felfelé ívelő közönség rohamát. A szocialistáknál is előkerültek a korábbi beszédeket sugárzó óriáskivetítők, plazmatévék, és reflektorokkal kombinált füstgépeket is bevetettek.

A közvetlen kapcsolatot a retorika szintjén is sulykolták: az általános helyett konkrét problémákra való fogékonyság hangsúlyozásával, egy-egy helyi fejlesztési kezdeményezés, terv kiemelésével. Ezzel együtt, a kiállítást úgy tűnt, hogy döntő mértékben a regionális EU-fejlesztési programokból, a nemzeti fejlesztési terv céljaiból montírozták össze. Tíz fejlesztési szempont szerint állították ki a megyei projekteket - az élen mindenütt az autópályák, főutak, elkerülő utak részletezésével. A környezetvédelmet szinte minden megyében elintézték egy, az ivóvíz minőségére tett utalással. A turizmus és az ipari innovációs projektek viszont egyre előkelőbb helyet töltenek be a kormányoldal terveiben és kommunikációjában, de összességében is elmondható, hogy igyekeztek az általános célokat települési szintig lebontani. E meglehetősen nehéz feladat megoldásaként a kiállítás azt sugallta: autópálya, lovas turisták és ipari parkok hozzák a megváltást, persze szocialista győzelem esetén.

A megyéket végigjárva borturistáskodtunk Hegyalján, gyógyfürödtünk Hévízen, majd - a kormányfő intelmét megfogadva - "kimozdultunk a tespedtségből".

A rendezvény közben egymást váltogató Gyurcsány, Hiller, megyei elnökök kánonból a siker szót felismerve, a büféhez is megpróbáltunk eljutni, ám a többezres tömeg hasonló tervei ezt keresztülhúzták; beértük a borsodi ipari park lendületes tempójú megtekintésével, hogy jusson idő "Tolna csodálatos jövőjével" való szembesülésre, amit a simontornyai bőrgyár kármentesítésének ígérete tett vonzóvá számunkra.

További, szennyvízhálózati tárgyú kitérők után, megpihentünk egy kocka alakú szőnyegen, ám itt reflektor a homlokunkra vetítette, hogy "igen, megcsináljuk", ezért inkább felfejlődtünk a távozásra várók sorába, és piros kockáktól villódzó szemekkel intettünk búcsút az Új Magyarország programjának.

A TV 2 vasárnapi Naplójának kérdésére, miszerint rosszabbul él-e, mint négy évvel ezelőtt, minden eddiginél többen válaszoltak a műsorban - a csaknem kilencvenötezer SMS közül 39,7 százalék válaszolta azt, hogy rosszabbul él, míg 60,3, százaléka állította - nem él rosszabbul, mint négy éve.

A fõváros standjánál Gy. Németh Erzsébet és Schiffer János fogadta a "vevõket"