Zéró tolerancia

Tíz napja egy speciális olasz kommandó - rendőrök, orvosok, doppingszakemberek alkalmi szerveződése - rajtaütött az osztrák sífutók és biatlonosok torinói szállásán. Akárha köztörvényesek gyanús csapatára csap le egy belügyi egység; és csakugyan, hiszen Olaszországban a doppinghasználat súlyos szankciókat von maga után, büntetési tétele többévnyi börtön. Azért az mégiscsak példátlan, hogy az olimpia kellős közepén - akármilyen gyanú okán is - sportolókat vegzáljanak; a sportvilág másnapra várta a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tiltakozó jegyzékét, mondván, azért ez mégsem járja, kérem. De nem: maga Jacques Rogge elnök sem gondolta úgy, hogy a hatóság túllőtt a célon, sőt - egyetértése jelélül - NOB-vizsgálóbizottság felállítását jelentette be.

Peter Schröcksnadel, az Osztrák Sí Szövetség elnöke már a múlt kedden beismerte, hogy a razziázók doppingszert találtak két sílövőnél, Wolfgang Pernernél és Wolfgang Rottmann-nál. Az Osztrák Olimpiai Bizottság a két biatlonost már egy nappal korábban kizárta az ötkarikás csapatból, miután engedély nélkül elhagyták a szállásukat, és hazautaztak. "Annyit tudunk, hogy a két srác közül az egyik kidobott egy nejlonzacskót az ablakon, amikor a rendőrök megérkeztek" - mondta a versenyzők edzője, Alfred Eder. - "Jó lenne, ha a fiúk őszintén elmondanák, mi történt. Úgyis kiderül, mi zajlott a háttérben. Valószínűleg azért menekültek el, mert attól féltek, hogy Olaszországban börtönbe zárják őket" - tette hozzá. Rottmann mindenesetre nem érzi bűnösnek magát. "Az események hatására szinte sokkot kaptam, de nem vagyok bűnöző. Csak azt tudtam, hogy azonnal haza akarok menni."

Mintha már olvastunk-hallottunk volna ehhez hasonlóról. És valóban: az athéni olimpián két magyar atléta (is) doppinggyanúba keveredett, aztán mindkettő sietősen elhagyta az olimpiai falut. Ők semmit nem dobtak ki semmiféle ablakon; igaz, ilyesmire nem is volt szükség, ugyanis razzia sem volt. Fazekasnak mindössze megfelelő mennyiségű vizeletmintát kellett volna produkálnia, Annusnak pedig ismételt tesztnek alávetnie magát. A két történetben a doppinggyanú a közös, és a két csapatvezetés reagálása az eltérő. Az osztrákok már a váratlan evakuálást követő órákban kizárták a gyanúba keveredőket, a magyar illetékesek ellenben jó ideig még azt sem tudták eldönteni, kapott-e engedélyt a távozásra a két atléta.

Perner és Rottmann - immár túl a pánikon - egyelőre nem beszédes; még az sem kizárt, hogy rövidesen ellentámadásba lendül. Az olasz rendőrség szóvivője a razzia helyszínén talált száz injekciós tűről, harminc kis csomag gyógyszerről, vértranszfúziós eszközökről tett említést: vizsgálati alapnak ennyi is megteszi.

A történet végére, a tapasztalat mondatja ezt, egyhamar aligha kerül pont; pillanatnyilag annyi bizonyos csupán, hogy a Rogge elnök által - éppen az athéni doppingügyek okán - beígért zéró tolerancia tíz nappal ezelőtt a gyakorlatban is életbe lépett. Ami a razziát illeti: sajnos. Ami minden mást: végre!

Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.