Postabank-ügy: jelentés márpedig nincs?
Stumpf István is megerősítette: egyetlen Kehi-jelentést fogadott el a kormány, ami alapján büntetőügy is indult. A volt kancelláriaminiszter ezzel arra, az első, 1999 nyarán készült jelentésre gondolt, amely még a Princz Gábor irányította Postabank tevékenységét vizsgálta. Az egy évvel később készült, a Postabank konszolidációja során törvénytelenségeket feltáró második Kehi-jelentésről Stumpf csak annyit mondott: "egy munkaanyagban, jelentéstervezetben foglaltak nem a hivatal álláspontját jelentik, az egy hipotézis".
Sepsey Tamás szerint az Orbán-kormány által elrendelt folyamatos ellenőrzésről - amelyet a Medgyessy-kormány ideje alatt állítottak le -, azért nem készült végleges jelentés, mert a tervezetben foglaltakat a Postabank akkori vezetése által adott válaszok megcáfolták.
A stop.hu internetes lap - mint arról beszámoltunk - pénteken egy névtelen levélre és három dokumentumnak nevezett iratra hivatkozva tette közzé: állításukkal ellentétben mind Sepsey Tamás, mind Stumpf István, mind Varga Mihály volt pénzügyminiszter tudtak a Postabankról szóló konszolidációs Kehi-jelentés létezéséről.
Stumpf István vasárnap az MTI-nek hangsúlyozta: egy Kehi-jelentés készült a Postabankkal kapcsolatos felelőtlen gazdálkodásról, ennek alapján történt a feljelentés, és most is zajlik a büntetőeljárás Princz Gábor és társai ellen. "Más Kehi-jelentés nincsen, ezért mindenki, aki azt állította, hogy Kehi-jelentésről nem tud, az igazat mondott. Részanyagok vannak, de hogy ezek milyen típusú részanyagok, arról halvány lila gőze nincs senkinek, mert nincs a kezében az eredeti példány, amivel össze tudja hasonlítani" - tette hozzá a volt kancelláriaminiszter. "Egyet tudok világosan és határozottan állítani: én nem állítottam le a postabankos vizsgálatot" - tette hozzá.
Stumpf megismételte: a Postabank-konszolidációval kapcsolatos vizsgálatot 2003. februárjában a Medgyessy-kormány állította le. Annak a kormánynak módja lett volna a vizsgálatot befejezni és a szükséges lépéseket megtenni, Medgyessy Pétert kell tehát megkérdezni: miért nem tette ezt meg.