EU-büdzsé: áprilisra pont kerülhet az i-re
Nem mindennek van vége az EU-ban, amiről úgy látszik: a decemberi EU-csúcs csak a nagyját intézte el, amikor döntött a jövőre startoló európai keretköltségvetésről. A hét évre szóló főösszeget a tagállamok abban a tudatban rögzítették az európai összjövedelem (GNI) 1,045 százalékán - vagyis 862,3 milliárd eurón -, hogy a költségvetési jogosítványokkal szintén rendelkező Európai Parlament ebbe úgysem fog beletörődni, és az Európai Bizottság támogatását is maga mellett tudva több pénzt követel. Az erről folyó egyeztetéseket az osztrák EU-elnökség szeretné lezárni, sőt a folyosókon még március végi finist is elképzelhetőnek tartanak. A túlzott várakozásokat mindenesetre tompítja, hogy a legutóbbi EP-tanács-tárgyaláson nem közeledtek az álláspontok.
Ugyanakkor világos, hogy a kötélhúzás lényege már nem érinti közvetlenül a tagállamoknak járó felzárkóztatási (strukturális és kohéziós) alapokat. Bár az EP várhatóan feljebb tornázza majd a főösszeget, az emelés az unió "közös kasszáját" - a versenyképességi tételt, a külpolitikát, a bel- és igazságügyet, a kultúrát - érintheti. Ennek egyik oka, hogy a GNI-arányosan korábban 1,18 százalékos főösszeget javasló euro-képviselők úgy vélik: a tagállamok már megkapták a "Mikulás-csomagokat" a brit elnökségtől (amikor London végül is 10,5 milliárd euróval kevesebb felzárkóztatási kiadáscsökkentést javasolt, mint elsőre), a legnagyobb lefaragás viszont a közös politikákat érintette.
Nemigen érintheti a 2007-2013-as strukturális forrásokat a büdzsé 2008-2009-es felülvizsgálata sem, ennek céltáblája ugyanis a költségvetési "torta" legnagyobb szelete, a közös mezőgazdasági politika. Az is kétséges, hogy érdemi eredményt tudnak-e majd elérni a kiadások korszerűsítését szorgalmazó britek és svédek.
2007-2013-ban a Magyarországnak járó felzárkóztatási források évi három és félszeres növekedést hoznak a mostani, 2004-2006-os időszakhoz képest, és összesen 22,6 milliárd eurót (évi átlagban 3,5 milliárdot) tesznek ki. Magyarország ezzel az egy főre jutó támogatásokban a huszonöt tagállam közül Csehország mögé, a második helyre került. Minden korábbi szabálytól eltérően a felzárkóztatási célú fejlesztések 85 százaléka uniós forrásból finanszírozható, ami tehermentesíti a hazai büdzsét. Mivel a 22,6 milliárdos keret adott, a nagyobb EU-támogatási arány kevesebb programot jelenthet, de kevesebbet is kell saját pénzből hozzátenni.
Magyarországnak kedvező továbbá, hogy az önkormányzatokat nem sújtja áfa az EU-források után. E két kedvezményből a kormány 3,5-3,5 milliárd euró költségkímélést remél. Eredmény még a saját támogatási kategóriájából éppen kieső Közép-Magyarország 140 millió eurója, valamint az, hogy a kohéziós pénzek lakásfelújításra is felhasználhatók lesznek. Kedvezőtlen viszont, hogy az n+2 szabály csak 2010-ig lazulhat n+3-ra. Azaz: a tárgyévet követő két év múlva a felzárkóztatási pénzek elvesznek, és a közös EU-kasszába, majd a nettó befizetőkhöz forognak vissza, ha nem használják fel őket időben. Ez a nagy, lassú átfutású infrastrukturális programok miatt nem előnyös - márpedig Brüszszel kifejezetten nehézkesnek tartja a magyar kifizetési-engedélyezési rendszert.
