Több mint negyven éve, 1964-ben, Kairó külvárosában, közel Dzsószer fáraó szakkarai Lépcsős Piramisához és a gízai piramisokhoz, egy rendkívüli sírépítményt fedeztek fel. A lapos tetejű sírban, az úgynevezett masztabában nem találtak sem múmiákat, sem gyönyörű ékszereket, mégis a kutatók érdeklődésének a középpontjába került és azóta is heves vitákat kelt értelmezése. A falakra ugyanis két, egymást átölelő és egymásra mélységes és örök szeretettel tekintő férfi alakját vésték be. Még a nevüket is úgy vésték a bejárat fölé a falra, hogy szinte egybeforrnak: Niankhkhnum és Khnumhotep. A falszövegek szerint a sír - az egyébként igen előkelő társadalmi rangot jelentő - királyi kézápolók vezetőinek készült valamikor Kr. e. 2380 és Kr. e. 2320 között, de a feliratok szerint a férfiak a valamivel korábban uralkodott, 5. dinasztiabeli Niuszerré Ini fáraó palotájában szolgáltak.

Rendkívül ritka az egyiptomi sírépítményekben, hogy két teljesen egyenrangú férfit ábrázolnak együtt. Rendszerint a képek egy prominens férfi mellett a feleséget és a gyermekeket örökítik meg. Általában is nagyon ritka, hogy azonos neműek szerelmét ábrázolták volna bármilyen formában az egyiptomi művészetben. Niankhkhnum és Khnumhotep sírépítményében olyan ábrázolás is látható, hogy a két férfi orrát összeérinti, ami az ókori Egyiptomban a modern kultúrák szerelmes csókolózásával volt egyenértékű.

Élénk viták középpontjában áll a kérdés: milyen kapcsolatban állhatott egymással a két férfi. Akad, aki amellett érvel, hogy ikrekről, sőt a történelem folyamán először ábrázolt ikerpárról van szó, a többség szerint homoszexuális férfiak láthatók a sírban. Most a New York Egyetem egyiptológusa, David O'Connor professzor újabb értelmezéssel állt elő: szerinte összenőtt testű, mai szóhasználattal úgynevezett sziámi ikerpár látható a falakon. "Erre utalhat, hogy a képeken a férfiak keze mindig összeér" - mondta az egyiptomi művészet szakértője. O'Connor úgy véli, hogy elméletét alátámasztja az a tény is, hogy az egyiptomiak nem irtóztak a testi furcsaságoktól. Feljegyzések bizonyítják, hogy a fáraó udvarában éltek - igen magas társadalmi rangot betöltő - törpék is. Sőt a valamilyen rendellenességgel születetteket egyenesen szerencséseknek tartották. Az egyiptomiak hite szerint az istenek sokféle lényt teremthetnek: törpéket, kétfejű borjúkat - és akár összenőtt sziámi ikreket. Ezt az ókori egyiptomiak az istenek alkotókedvének és nem a természet "rossz tréfájának" tekintették - véli O'Connor.

A professzor a férfiak nevében, a Niankhkhnumban (jelentése Khnum él) és a Khnumhotepben (jelentése Khnum elégedett) szereplő egyiptomi istenre, Khnumra is felhívja a figyelmet: az ókori egyiptomiak hite szerint Khnum formálta meg az első embert, és ő felelős az anyaméhben formálódó magzat alakjáért is. Itt talán beszélő nevekkel van dolgunk: az összenőtt gyermekek különleges helyzetét nevükben is jelölték - mondta el a professzor.

Ám elméletét nagyon sokan kétségbe vonják. Legtöbben úgy vélik, egyértelműen homoszexuális pár látható a falakon. A sírépítményekben az egyiptomiak általában a halottat feleségükkel és gyermekeikkel együtt örökítették meg, ezzel is jelölve, hogy kikkel folytatják életüket a túlvilágon. Valószínűleg a halott vagy a halottak, akinek vagy akiknek a sírépítmény készült, férfipartnerrel kívánták életüket folytatni a túlvilágon - érvelnek az ellenzők. O'Connor feltételezését fantáziadús ötletnek tartják, de legvalószínűbbnek továbbra is a homoszexuális-elméletet tekintik, bár tény, hogy az ókori Egyiptomban az egyneműek szerelmét nem tekintették elfogadható jelenségnek - ellentétben a klasszikus görög kultúra szerelemfelfogásával.

A két férfi múmiáját mind ez idáig nem sikerült megtalálni a sírépítményben, pedig a tetemek vizsgálata sok kérdésre adhatna választ.

Hasonló nem került elõ Egyiptomból