Az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) által helyi idő szerint csütörtökön közzétett belső elektronikus levelek és emlékeztetők tanúsága szerint FBI-ügynökök 2003-ban felvetették Geoffrey Miller vezérőrnagynál, a fogolytábor parancsnokánál, hogy a katonai hírszerzés egyes kihallgatási módszerei megsértik a törvényt.

Az egyik memorandum szerint a Védelmi Hírszerző Ügynökség (DIA) kihallgatói homoszexuális pornográf videókat nézettek állandó villanófénynek kitett foglyokkal. Előfordult, hogy foglyokat izraeli zászlóba tekertek. Az emlékeztető megfogalmazói sérelmezték, hogy a kihallgatók olykor FBI-ügynöknek nevezték magukat, amikor vitatható módszerekkel vallattak.

Egy FBI-ügynök 2003 májusában arra panaszkodott, hogy Geoffrey Miller vezérőrnagy - akit később Guantánamóról az iraki Abu Graib-ba helyeztek át, hogy javítson az ottani kihallgatások eredményességén - "az agresszívabb technikákat részesíti előnyben, hiába hangsúlyozza az FBI, hogy az ilyen módszerek könnyen megbízhatatlan és törvényességi szempontból megengedhetetlen információkhoz vezethetnek".

Az ACLU az információ szabadságát kimondó törvény alapján indított peres eljárással szerezte meg a dokumentumokat, amelyek állásfoglalásai világosan bizonyítják, hogy a politikai és katonai vezetők jóváhagyták a hazai és nemzetközi jogot egyaránt sértő módszereket. Az amerikai hadsereg vizsgálói tavaly fegyelmi megrovást javasoltak Miller tábornok ellen a kihallgatások elégtelen felügyelete miatt.

A Pentagon szóvivője hangsúlyozta, hogy összesen 12 vizsgálatot folytattak le, s egyik sem talált bizonyítékot arra, hogy a tárca bátorította vagy elnézte volna a visszaéléseket. A dokumentumokat korábbi információk újrahasznosításának nevezte. (Az elektronikus levelek erősen cenzúrázott másolatait már 2004-ben megkapta az ACLU, amely ezért tovább perelt az ügyben a csonkítatlan változatokért.

A foglyok kihallgatása végett Guantánamóra küldött FBI-ügynökök két találkozón és két videokonferencián is kifogásolták a vitatott kihallgatási módszereket egy másik emlékeztető szerint. 2004 májusában egy FBI-tisztségviselő arról írt, hogy félrevezetőek Donald Rumsfeld védelmi miniszter nyilatkozatai a kihallgatásokról. "Tudom, hogy ezeket a módszereket a Pentagonban magas szinten jóváhagyták" - áll az okmányban.

2004 januárjában egy memorandum ugyanakkor javasolta, hogy az FBI-ügynökök tartsák távol magukat a vizsgálatokból, s őrizzék meg a jó kapcsolatot a hadsereggel. Az FBI attól tartott ugyanis, hogy esetleg elzárják előlük az értékesebb információkkal kecsegtető foglyokat. A hadsereg ekkor már - a legnagyobb csendben - vizsgálni kezdte az Abui Graib-i visszaéléseket, miután egy katona a börtönben készült fényképekről készült cd-t az egyik elöljáró szobájába csúsztatta az ajtó alatt.

A Pentagonnak ki kell adnia a foglyok neveit az AP hírügynökségnek

Az amerikai védelmi tárcának március 3-ig át kell adnia az AP hírügynökségnek a terrorizmus gyanújával a guantánamói haditengerészeti támaszponton őrzött külföldi foglyok nevét és személyi adatait egy New York-i szövetségi bíró csütörtöki döntése alapján.

A hírügynökség pénteki sajtóbeszámolók szerint 2004 őszén indított pert az adatok kiadásáért a tájékoztatás szabadságát kimondó törvény alapján. A bíró úgy határozott, hogy a Pentagonnak át kell adnia mindazoknak a kihallgatási jegyzőkönyveknek a cenzúrázatlan másolatát, amelyekben 317 őrizetes megkérdőjelezte fogva tartásának jogosságát.

Az AP a Pentagontól kapott ugyan 558 dokumentummásolatot, de azokból kitörölték az őrizetesek személyi adatait. A védelmi tárca azzal érvelt, hogy a foglyok személyi adatait személyiségi jogaik védelme érdekében kell visszatartani.

A folyok úgynevezett ellenséges harcos státusát időnként felülvizsgáló katonai testület meghallgatásán a Pentagon közlése szerint 241 személy nem volt hajlandó részt venni, így az ő esetükben kihallgatási jegyzőkönyv sincs, és a per őket nem érintette.

A bíró a személyiségi jogokra hivatkozó érvelésre válaszul utasította a védelmi tárcát: kérdezze meg az őrizeteseket, van-e kifogásuk az ellen, hogy személyazonosságukat az AP tudomására hozzák. A 317 őrizetes közül 63 felelt igennel, 17 nemmel, 35 válasz nélkül küldte vissza az erről szóló kérdőívet, 202 pedig vissza sem küldte a nyomtatványt. A bíró ezért januárban úgy döntött, hogy a nemleges válaszok kis száma nem igazolja a Pentagonnak az adatok visszatartására felhozott érvét.

A guantánamói támaszponton jelenleg közel 500, terrorizmussal gyanúsított külföldit őriznek vádemelés nélkül, többségüket már több mint négy éve. A foglyok közül azonban csak alig néhánynak ismert a neve.

(Forrás: MTI)