Michael Griffin, az amerikai űrügynökség igazgatója a múlt héten a képviselőház tudományos bizottságának meghallgatásán azt mondta, ha nem sikerül időben pótolni a 2010-ben kiselejtezésre kerülő űrrepülőgépeket, az Egyesült Államok elveszítheti jelenlegi vezető pozícióját. A tervek szerint négy évig semmiképpen sem lesznek amerikai űrrepülések, mert csak 2014-ben bocsátják fel az új generációs "személyszállító kutatójárművet".

Jelenleg egyedül az Európai Űrügynökség Smart-1 szondája kering a Hold körül, a magányos űrlaboratóriumnak azonban hamarosan társasága lesz. Az utóbbi időben minden eddiginél nagyobb a kereslet a houstoni Johnson Űrközpont széfjeiben őrzött csaknem hárommázsányi holdkőzet iránt. Egyre több ország kutatói kérnek belőle mintát, mert terveik vannak a Holddal. Japán és India jövő ősszel Hold körüli pályára akar állítani egy-egy szondát, őket egy évvel később az USA követi. Japán 2013-ban automata holdjárművet, Kína 2017-ben holdra szállást tervez. A NASA a legjobb esetben is csak 2018-ban küld újra embereket a Holdra.

Az amerikaiak 1969 és 1972 között összesen hatszor jártak a Föld kísérőjének felszínén. A tudósok azóta inkább a távolabbi égitestek felderítésére, illetve a Föld körüli állandó lakott űrállomás megteremtésére koncentráltak. Az új missziók célja a Hold jobb megismerése és tudományos, műszaki, illetve turisztikai hasznosításának előkészítése, valamint a Mars-expedíció bázisának létrehozása. Az amerikai sajtó az élesedő verseny láttán emlékeztet arra, hogy az 1961-ben meghirdetett Apolló-program tulajdonképpen válasz volt Gagarin egy hónappal korábbi űrrepülésére. A vezető pozíció lehetséges elvesztésével való riogatásnak az a szerepe, hogy pénzt sajtoljanak ki a politikusokból.

Az USA valójában legalább tízéves előnnyel rendelkezik minden új kihívója előtt. Az egyetlen kivételről a lapok érdekes módon említést sem tesznek: Oroszország a "hagyományos" űrtechnológia lassú, de kitartó fejlesztésével néhány évre monopolhelyzetbe kerülhet. Amíg az amerikaiaknak nem lesz űrjárművük, az oroszok maradnak az egyetlenek, akik legénységet juttathatnak a nemzetközi űrállomásra.