Az immár hivatalosan is megerősített palesztin miniszterelnököt, Iszmail Haniját a Hamasz (Iszlám Ellenállási Mozgalom) "mérsékelt" szárnyához sorolják. A 44 éves Hanija Gázában született és nőtt fel, ott járt iszlám egyetemre, amelynek később a dékánja lett. Korán csatlakozott a Muzulmán Testvériség nevű iszlám fundamentalista szervezethez, amely mintegy felügyeleti jogokat gyakorol a Hamasz és a többi szélsőséges vallási csoport felett.

Az Iszlám Testvériség mozgalom célja: iszlám fundamentalista világbirodalom létrehozása a Közel-Kelettel, mint maggal. A 80-as években izraeliek többször letartóztatták, mint a Hamasz fontos személyiségét, Jaszin sejk, a mozgalom vezetője közvetlen munkatársát.

Haniját, aki megúszott egy, a Hamasz-vezetők megsemmisítésére indított izraeli légitámadást is, halk beszédű, közvetítő típusú embernek ismerik. Nagy szerepet játszott abban, hogy tavaly a két palesztin szervezet, a Fatah és a Hamasz összecsapása nem fajult el polgárháborúvá. Ám egészében, akárcsak a Hamasz többi vezetője, ő is ismeretlen, sötét ló. A Fatah-vezetőkkel ellentétben a Hamasznak nincsenek nemzetközi diplomáciai tapasztalatai.

Az al-Dzsazira szemleírója úgy látja, miniszterelnökké jelölése módot adhat szervezetének, hogy mérsékeltebbé váljon. Hanija azonban a minap nyomatékosan megerősítette azt a két alaptételt, ami miatt a Hamaszt a nemzetközi elszigetelődés, a Nyugat segélyeinek teljes leállítása fenyegeti: 1. Nem adják fel a fegyveres harcot. 2. Nem ismerik el Izraelt. Igaz, Hanija Izraelt illetően az utóbbi időben tartózkodott az éles megfogalmazásoktól. Ezt sokan biztató jelnek tartják.

Ennek kapcsán Aharon Zeevi-Farkas, az izraeli katonai hírszerzés vezetője a knesszetben az "északír megoldásról", mint a Hamasz által tanulmányozott egyik magatartásmodellről beszélt. Az IRA és a londoni kormány konfliktusában az évek során az északír terrorszervezetben fokozatosan felülkerekedett a politikai megegyezésre törekvő, mérsékelt szárny.

Richard Haas, az idősebb Bush tanácsadója abban bízna, hogy a Hamasznak a régió politikai szervezeteibe-folyamataiba való bevonásával fokozatosan tért vesztenek a Hamasz-megfogalmazással "fegyveres harcnak" nevezett szélsőséges akciók hívei.

Sean Gannon elemző ezzel szemben az alapvető különbségekre utal. 1. Az IRA célja nem Nagy-Britannia megsemmisítése volt 2. A katolikus IRA-sok nem vallási türelmetlenségből, gyűlöletből támadták az északír protestánsokat, hanem azért, mert azokat a brit korona híveinek tartották.