Nem jártak eredménnyel azok a nyugati politikusok, akik arra próbálták rávenni a palesztin elnököt, hogy ne a választások győztesét, a Hamaszt bízza meg az új kormány megalakításával. A Hamasz csak a hasonló, a nyugati államok terrorszervezet-listáján szereplő palesztin iszlám és szélsőbalos csoportokkal (Iszlám Dzsihád, PLFP, DLFP) folytat kormányalakítási tárgyalásokat. A mérsékeltebbnek ismert Fatah egyelőre csak külső szemlélő.

A Hamasz 2000, a második palesztin lázadás, az intifáda óta mintegy hatvan öngyilkos merényletet követett el Izraelben. Igaz, néhány hónapja a szervezet nem hajtott végre öngyilkos támadásokat Izrael ellen.

A négymillió palesztinra, aki Gázában és Ciszjordániában él, súlyos megpróbáltatások várnak, mert a Hamasz kormányra kerülésével drasztikusan leapad fő megélhetési forrásuk, a Nyugat anyagi segítsége. Condoleezza Rice amerikai külügyminiszter tegnap Kairóban tárgyalt. Rá akarta bírni Egyiptomot (közvetve az arab világot), győzze meg a Hamaszt, hogy adja fel Izrael megsemmisítését és a fegyveres harcot. Kairóban arra figyelmeztették Rice-ot, hogy az USA a pénzügyi támogatás (évi 400 millió dollár) elsietett megvonásával még szélsőségesebb irányba taszítja a Hamaszt. A Nyugat attól tart, hogy a támogatások megvonásával előkészíti a terepet Iránnak, amely segélyezés címén megerősíti a palesztinok feletti ellenőrzését.

l Khalid Masal, a Hamasz Teheránban tárgyaló első embere megerősítette: nem engednek az USA, Izrael és Európa nyomásának. "Nem ismerjük el Izraelt, bármennyibe is kerül ez nekünk" - mondta. (Reuters)

Iszmail Hanija, az új palesztin kormányfõ és Mahmud Abbasz elnök