A sikeres MSZP-gyűlés okozta gondok azonban eltörpülnek a szerverbotrány körüli zűrzavar mellett. Bár a Fidesz minden létező politikusa minden megszólalásában bagatellizálni igyekszik az ügyet, a történet, ha bekerül a kampányok krónikáiba, a "Banditák vagy balfácánok" fejezetcím alatt kellene szerepeljen.

A történet első ránézésre egyszerűnek tűnik. Az MSZP-kampány anyagaiból részletek jelennek meg a jobboldal - amúgy a bíróság által sokszor elmarasztalt - kedvenc napilapjában. Mivel a megjelent szöveg vélhetően azonos a számítógépekben tárolt anyagokkal, elkezdik vizsgálni, hogyan kerülhetett ki az egyébként titkosan kezelt anyag a laphoz. Hogy, hogy nem, a szolgáltató rábukkan egy behatolóra, aki több órán át illegálisan információkat töltött le a szerverről. Ezúttal azonban nem egy névtelen kefeboltos otthoni PC-jéhez vezettek a szálak, hanem egyenesen a Fidesz számítógépéhez. Az eset olyan, mintha a betörő ottfelejtené a helyszínen a személyi igazolványát. A cselekmény, amit elkövettek, bűncselekmény, méghozzá egy 2001. december 18-án, tehát a Fidesz-kormány idején elfogadott büntetőtörvénykönyv-módosítás szerint.

Ez az utóbbi mozzanat azért különösen kínos, mert ha minden másban igaza lenne is a Fidesznek, az a magyarázkodása, hogy "ezzel a komolytalan üggyel ne foglalkozzanak", ellentétben van az Orbán-kormány korábbi előterjesztésével és a Fidesz-képviselők 2001-es döntésével, amely szerint az ilyen számítógépes behatolás olyan súlyos jogsértés, hogy azzal szemben a büntetőjog eszközeivel kell védekezni. (Az az álláspont, miszerint a számítógépes bűnözés csak akkor bűncselekmény, ha a Fideszen kívüli személyek követik el, jogállamban nehezen védhető.)

A lebukás önmagában is kellemetlen, az ezt követő kommunikációs katasztrófa azonban kifejezetten megdöbbentő, hiszen a Magyar Vizsla lebukása után a Fidesz-stábnak minden piszkos trükk alkalmazásánál stratégiát kellett volna kidolgoznia a lebukásra. Ez az eset minőségileg más, mint a Magyar Vizsla, mert az a politikai kampányba még beleférő negatív kampány. Ez azonban direkt bűnözés. Ezért azt kellett volna mondani a botrány kirobbanásakor, hogy "nem tudunk az ügyről, kivizsgáljuk, ha történt ilyen, a felelőst megbüntetjük". Minden más magyarázkodás csak növeli a bajt, azt a látszatot kelti, hogy a Fidesz nemcsak lop, hanem hazudik is.

Márpedig ez a látszat napról napra erősödött. A Fidesz szóvivője, illetve a fideszfrakcio.hu szerkesztősége azonnal "alaptalan vádaskodásnak" nevezte az MSZP bejelentését, illetve "minden alapot nélkülöző vádnak" azt, amiről rövid időn belül kiderült, hogy nem az. Ezt követően a kampányfőnök állította, hogy "nyilvános internetes fórumokon" találták a jelszót, amit csak úgy mondhatott, ha beszélt valakivel, aki ezt a cselekményt végrehajtotta. E körülmény a kampányfőnököt abba a gyanúba keveri, hogy tudja, ki volt az, de nem árulja el, vagyis egy bűncselekmény elkövetőjét fedezi.

A "nyilvános szerverre" vonatkozó állítás tarthatatlansága perceken belül nyilvánvalóvá vált, amikor feltették a kérdést, hol, milyen nyilvános fórumon találták a jelszót. A következő változat már e-mailen kapott információról szólt, ismét elhallgatva, hogy ki és kitől kapta az e-mailt.

Csütörtökre a kampányfőnök már részleges beismerő vallomást tett, a korábbi nyilatkozatokkal szemben már nem vitatta, hogy bűncselekmény történt, és elismerte, hogy beazonosíthatóan a Fidesz-frakció szerveréről történt behatolás az MSZP kampányanyagaiba. Ugyanakkor a kampányfőnök állítása szerint nem állapítható meg, hogy ki volt az elkövető, mivel a szervert egyes nyilatkozatok szerint harmincezer, más közlés szerint kétszáz "lelkes aktivista" használhatja. (Ha ez igaz, akkor a Fidesznek még szerencséje is van, hogy az aktivisták "csak" adatlopásra és nem mondjuk tiltott tartalom forgalmazására vagy szoftverlopásra használják a szervert.)

Vasárnap este Rogán Antal bejelentette, hogy a Fidesz lezártnak tekinti a szerverügyet, amit szerinte az MSZP gerjeszt. (Arról ismét nem esett szó, hogy a Fidesz egymásnak ellentmondó nyilatkozataival ki mit gerjeszt.)

A nyilvánosságra került tények alapján csak találgatni lehet, mi is történt valójában. A legrosszabb variáció, hogy a Fidesz kampányában dolgozók bűncselekmény elkövetésétől sem visszarettenve próbálják ellenfelüket legyőzni a választáson. Ez a variáció azért különösen aggasztó, mert ha egy párt a hatalom megszerzéséért ilyen eszközöket is hajlandó bevetni, hatalomra kerülve visszaretten-e bűncselekményektől hatalma megtartása érdekében? Lehetséges persze, hogy az adatlopást végrehajtó aktivista nem egyértelmű megbízás alapján járt el, hanem túlzott ügybuzgalommal, ebben az esetben miért kell őt fedezni? A Fidesz vezetői szerint nem jó, hogy egy ember hibája árnyékot vet több százezer lelkes aktivistára, de ezt az árnyékot a Fidesz tettei és nyilatkozatai vetik saját kampányukra.

Mindezzel együtt az MSZP számára továbbra is gondot okoz, hogy a szociális irigységre épülő "rosszabbul élünk", "luxusbaloldal," "akiknek semmi sem drága" típusú kampánnyal mit kezdjen, hiszen ezek a szlogenek a baloldal hagyományos szavazóbázisát szólítják meg. A "rosszul élünk - változás kell" egyszerű üzenetével szemben még nem született meg a kellő mozgósító erővel rendelkező válasz.

Arról pedig egyáltalán nincs szó, hogy hogyan lehet csökkenteni a költségvetés hiányát, hogyan tud 3,9 millió foglalkoztatott eltartani saját magán kívül 6,1 millió inaktív állampolgárt. Azon a mondaton túl, hogy: "több pénzt", nincs szó arról, mi legyen az egészségüggyel vagy - sok egyéb mellett - a hihetetlenül pazarló, roszszul működő, középkori tradíciókat fenntartó önkormányzati rendszerrel.

A szerző jogász, volt országgyűlési képviselő