A magyar oktatók még november végén beadványban fordultak az egyetem rektorátusához. A dokumentumot aláíró 149 oktató természet-, humán- és társadalomtudományi kar létrehozását kérvényezte.

Salat Levente, a magyar tagozatért felelős rektorhelyettes az egyetem szenátusának ülése után az MTI-nek elmondta: a magyar oktatók által aláírt beadványról közvetett formában döntött a szenátus. Vagyis nem magáról a beadványról szavazott, hanem két másik olyan dokumentumról, amelyek fenntartják és megszilárdítják a jelenlegi állapotot. A rektor és az akadémiai tanács ugyanis egyaránt előterjesztett egy-egy dokumentumot, mindkettő a jelenleg működő magyar tagozat és a multikulturális intézményi struktúra fejlesztésének alapelveit tartalmazza. E dokumentumokat a szenátus 85 igen szavazat és kilenc tartózkodás mellett elfogadta, ami gyakorlatilag egyenértékű a három karra vonatkozó beadvány elutasításával.

A rektorhelyettes szerint még a kezdeményezés elkötelezett támogatói közül is egyre többen győződnek meg arról, hogy a karok kérdésének rendezése meghaladja az egyetem rendelkezésére álló lehetőségeket. Egyrészt az egyetemen belül a román és a magyar oktatók közötti erőviszonyok olyanok, hogy az önálló karokra vonatkozó kezdeményezést nem lehet elfogadtatni. Másrészt azzal is számolni kell, hogy ennek a kérdésnek számos jogi vonatkozása van, ezért minimum kormányszintű döntésre van szükség.

Salat szerint mindezt ékesszólóan bizonyítja az az összehasonlító tanulmány, amelyet február elején készítettek az Európában fellelhető kisebbségi nyelvek szempontjából mérvadó egyetemek összehasonlítása céljából. Megvizsgálták azokat az európai felsőoktatási intézményeket, amelyekre nagyon sűrűn hivatkoztak az elmúlt időszakban.

Kevés esettől eltekintve az effajta egyetemek olyan államokban működnek - hangoztatta Salat -, amelyek föderatív szerkezetűek, vagy ahol az érintett kisebbségi nyelv hivatalosnak számít. Ezért a sikeres egyetemalapítási törekvések a kisebbség és az állam viszonyának magasabb szintű rendezését feltételezik.

"Nagyon sűrűn történik hivatkozás a dél-tiroli autonómia keretében létrehozott egyetemre, mindenki azt hinné, hogy ez az intézmény nagyon régi, közben csak a kilencvenes évek közepén hozták létre" - mondta Salat.

Szerinte belátható időn belül a három kar kérdésére az egyetem keretében nem lehet már visszatérni. Hozzátette: a magyar oktatók nem érzik jól magukat a jelenlegi intézményi szerkezetben, az emiatt felgyülemlett feszültséget jól bizonyítja a nagyszámú aláírás is.

Salat szerint a beadvány megszerkesztésében és az aláírásgyűjtésben jelentős szerepet vállaló Bolyai Kezdeményező Bizottság célja éppen az volt, hogy az egyetem szenátusa részéről elutasító választ csikarjon ki. Erre hivatkozva ugyanis folytatni lehet a küzdelmet nemzetközi szinten.  

A rektorhelyettes úgy értékelte: a szenátusi ülésen elfogadott dokumentum bizonyos paragrafusai arról tanúskodnak, hogy az egyetem vezetése nyitott a létező struktúrák tökéletesítése felé. Salat ugyanakkor úgy érzi, hogy rektorhelyettesi mandátuma - amivel a román és a magyar fél közötti közvetítés szerepét vállalta - kudarcot vallott. Az ebből fakadó válsághelyzetet a magyar oktatók közgyűlésének következő napokban összehívandó ülése oldhatja csak meg. Ott az oktatók eldönthetik - véli Salat -, hogy a hétfőn elfogadott dokumentumok által felkínált lehetőséget ki akarják-e használni, vagyis tovább dolgoznak-e a jelenlegi struktúrákon belül a magyar tagozat megerősítése érdekében.

(MTI)