Az EU-polgárok 93 százalékának van mobiltelefonja, 47 százalékának internet-hozzáférése, 11,5 százalék pedig szélessávon kapcsolódhat a világhálóra – derül ki az EU távközlési helyzetét feltérképező, hétfőn nyilvánosságra hozott európai bizottsági jelentésből. Nyolc tagállamban (köztük három új csatlakozóban, a cseheknél, az észteknél és a litvánoknál) a mobiltelefon elterjedtsége meghaladja a 100 százalékot, míg nálunk 90 százalékos. Magyarország lemaradásban van ugyanakkor a szélessávú internet elterjedtségében: a hatszázalékos mutatónál csak a görög, a lengyel, a szlovák, a ciprusi és a lett adat gyengébb. A bizottsági jelentés viszont kiemeli, hogy hazánkban egy speciális alapból segítik az alacsony jövedelmű előfizetőket.

Viviane Reding, az illetékes EU-biztos elégedetten állapította meg, hogy a növekvő verseny az EU távközlési piacán, az árak csökkenését is eredményező új technológiák alkalmazása, a vállalati innováció kedvező eredményt hoz a fogyasztó szinjén. A bizottság ugyanakkor fel kíván lépni a túlságosan magasnak tartott roamingdíjak letörésére. Az EU-szabályozás átvételében (pl. számhordozhatóságra) Magyarországot nem éri kritika; az egyetlen kivétel Brüsszel és a magyar hírközlési hatóságok korántsem újkeletű vitája, ami az ún. egyetemes távközlési szolgáltatásokra vonatkozik. Az Európai Bizottság szerint a magyar hírközlési törvény előzetesen kizár a piacról szereplőket azáltal, hogy a négy – egyetemesnek nevezett - szolgáltatást: helyi (vezetékes) vonalat, telefonkönyvet és tudakozót, nyilvános fülkéket, valamint segélyhívószámokat nálunk csak együtt, „csomagban” lehet biztosítani. Szőcs László, Brüsszel