A modern ipar három lába - ahogy az MSZP látja
Az új technológiák és a nemzetközi üzleti és tudásközpontok befogadása érdekében átalakítanák az oktatást, az egész ország mobilissá tétele végett nagyarányú közlekedésfejlesztés következne, a leszakadó 5-600 kistelepülést pedig külön program tartaná meg.
A globalizáció üzleti központjai Magyarországon
A globális vállalatok korában ma ugyanaz a telefon csörög egy kínai és egy norvég kezében, ugyanaz a számítógép áll egy magyar asztalán, mint egy kanadaién, a globális portékákat előállító multinacionális társaságokat pedig gyakran egyetlen helyről szolgálják ki. A miniszterelnök szerint az a cél, hogy minél több "multi" hozza Magyarországra üzleti központját, gyártóbázisát.
Vizek és turisták
Európa legnagyobb édesvízi tava, a Balaton, a Duna, a Tisza és a termálvizek - megannyi különleges lehetőség. Gyurcsány szerint az, hogy tavaly 20 millió vendégéjszakát töltöttek el az országban, igazolja: az idegenforgalom lehet hazánk másik húzóágazata. Gyurcsány a falusi turizmust sem felejtette ki, hiszen ez az az üzletág, amelyből szerinte kis- és középvállalkozások ezrei profitálhatnak.
Legyenek mérnökök!
Ahhoz, hogy az országot új pályára lehessen állítani, markánsan át kell szabni az oktatás rendszerét. A jövőben a közoktatásban - ígérte a miniszterelnök - sokkal nagyobb súllyal esik majd latba a matematika-, a fizika- és a kémiatudás, illetve az informatika. E tudományágak hallgatóinak létszámát a felsőoktatásban az MSZP másfélszeresére növelné. Gyurcsány bízik abban, hogy a jövő mérnöknemzedéke lepipálja a brit, francia, német kollégákat, ezért Magyarországra települnek a multik.
Kistafírozott iskolák
Gyurcsány programja szerint ezer általános iskolát újítanak fel 2016-ig, közülük 300-at a pincétől a padlásig. Az eddigi több mint tíz szakképzési központ mellé mintegy harmincat építenek, s technopoliszt alakít ki Miskolcon, biopoliszt Szegeden, felsőoktatási és kutatási centrum épül Debrecenben, Pécsett, Győrött - és persze Budapesten.
Utat építeni pedig muszáj
A cél, hogy a lakosság 90 százaléka 30 percen belül felhajthasson valamelyik gyorsforgalmi útra. Gyurcsány szerint a következő négy évben elkészül az M4-es, Soprontól Szombathelyig ér az M9-es, és elkezdi "keresztbe szelni" az országot az M8-as. Nemcsak a nagy utak fontosak, hogy a falvakat kiszabadítsák elzártságukból, több tucat alsóbb rendű utat építenek, hoznak helyre. És nem árt, ha az ember nem akad el az első folyónál, vagy az átkeléshez nem kell megkerülnie a fél országot, így híd épül a Dunán Győrnél, Komáromnál, Budapesten (az egyik a város északi részén az M0-ásnak, a másik Aquincumnál), kiszélesedik az M0-ás délen, és a bajai híd is. A Tiszán Szolnokon és Szegeden feszül majd új híd.
Hajrá, vasút!
A miniszterelnök bízik abban, hogy az úthálózat fejlesztése négy-öt éven belül befejezhető, és utána következhet a vasút. Gyurcsány programja szerint néhány éven belül az ország több nagyvárosába 160 kilométeres sebességgel lehet berobogni modernizált pályákon és szerelvényekkel.
Egészséges egészségügy
A kormányzat arra törekszik, hogy a háziorvosi szolgáltatás kiszélesítésével a lehető legtöbb ellátást helyben, gyorsan és azonos színvonalon biztosítsa. Azt az igazságtalanságot, hogy más szolgáltatás jár egy vidéki kisnyugdíjasnak, mint egy nagyvárosi igazgatónak, a szocialisták az egészségügy rendszerének átalakításával, a biztosításalapú egészségügygyel orvosolnák. Az intézményfejlesztés ütemét így a kormányzat egy átalakuló sürgősségi betegellátáshoz, egy intenzívebb háziorvosi és szakorvosi szolgáltatáshoz, valamint egy markánsan módosuló fekvőbeteg-ellátáshoz szabná. Gyurcsány Ferenc nem csak a hazai pácienseket kúrálná, szerinte az ország versenyképes egészségügyi kapacitásából más országok polgárai is gyógyulhatnának hazánkban - a számlát persze a nyugati biztosítók állnák. A kormányfő "nem hagyná lógva" az egészségügyet, összekötné a gyógy-idegenforgalommal, s így tőkét vinne az elszegényedett egészségügybe.
Komplex kúra
A szolidaritást és a versenyt összehangolni vágyó miniszterelnök nem tagadta, hogy Magyarországon százezrek (köztük munkanélküliek, zárványfalvakban élők) képtelenek önerejükből bekapcsolódni az általa vázolt folyamatokba. Több száz olyan falu akad - figyelmeztetett -, ahol ahhoz, hogy elinduljon az élet, egyszerre kell otthont, munkahelyet, infrastruktúrát és oktatást biztosítani. A legszegényebb 500-600 ilyen településen - ígérte - a bajokat együttesen orvosló, komplex programot valósítunk meg. Ezen, illetve a bioenergia említésén kívül azonban - ellentétben az MSZP programjával - a miniszterelnök nem tért ki az agráriumra.
Program és pénz
Gyurcsány Ferenc azért most hirdetett programot, mert tavaly decemberben tudott Magyarország megállapodni az Európai Unióval a 2007-2013 közötti fejlesztési források mértékéről és elköltésének mikéntjéről. Évente több százmilliárd forintot fektethet majd be az ország. Ha a miniszterelnök szerint ennek az összességében 10 ezer milliárdos fejlesztésnek csak a fele kerül a hazai kis- és középvállalkozásokhoz, akkor ez azt jelenti, hogy az éves bevételük 25 százalékkal növekszik. Ha ezek a vállalkozások a többletet termelékenységük növelésére, illetve új munkahelyek teremtésére költik, akkor a most kétmillió embernek munkát adó szféra további 300-400 ezer új munkahelyet teremt.
