A bontási határozat azonban önmagában még nem jelenti a közterületi műalkotás tényleges eltávolítását, hiszen a határozat ellen a közigazgatási hivatalnál lehet fellebbezni, az esetleges újabb elutasítás pedig bíróság előtt is megtámadható. A szobor a jogerős döntésig a helyén maradhat.

Mint arról már beszámoltunk, az I. kerületi építésügyi hatóság még tavaly októberben szólította fel először a XII. kerületet arra, hogy nyújtsa be fennmaradásiengedély-kérelmét. Ehhez csatolnia kellett volna a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulását, amely a jogszabályok szerint elengedhetetlen a szoborállításhoz. Miután a XII. kerület ennek határidőre nem tett eleget, a budavári önkormányzat érdemi döntés helyett újra felszólította a szomszédos városrészt, hogy szerezze be a közgyűlési hozzájárulást. A XII. kerület ehelyett - elfogultságra hivatkozva - a közigazgatási hivatal és vezetőjének kizárását kezdeményezte az eljárásból. Ezt a kérelmet az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) egy héttel ezelőtt elutasította.

Turulügyben most megszületett az első határozott fellépés, mivel a közigazgatási hivatal a fentiek alapján élve jogosítványaival, felszólította az I. kerületet, hogy az eredeti, tehát a tavaly októberben született határozatának megfelelően járjon el. Ez pedig a jogszabályok ismeretében nem jelenthet mást, mint a bontás elrendelését. Úgy tudjuk azonban, erre vonatkozóan nincs konkrét határidő, de életszerű, hogy a döntés mielőbb megszülessen. Már csak azért is, mert a XII. kerületnek láthatóan egyetlen célja az időhúzás. Azzal ugyanis nekik is tisztában kell lenniük, hogy a szobrot engedély nélkül állították. A kerületnél már korábban úgy fogalmaztak lapunknak: "turulügyben nem nyilatkozunk".

A bontási határozat önmagában még nem elég