Hogy ne tűnjön el a magyar ékezet
- Dolgozott Budapesten, beszél is magyarul, sőt ma már szőlőültetvénye van Tokaj mellett. Ugyanakkor igazi párizsi értelmiségi. Hogyan fedezte fel Magyarországot?
- A francia külügyminiszter kért fel 1993 végén, hogy vállaljam el az akkor nyíló budapesti Francia Intézet vezetését. Néhány hónapom volt arra, hogy megismerkedjem a magyar kultúrával és a nyelvvel. Szerencsére olyanok segítettek ebben, mint Fejtő Ferenc, aki tanárom volt a Politikatudományi Intézetben. 1994 májusában érkeztem Budapestre. A város, különösen az építészete rögtön megfogott. Tíz évvel később könyvem is megjelent az itteni benyomásaimról A magyarországi mindennapok művészete címmel. Öt évig dolgoztam itt, ezalatt fedeztem fel Tokajt. Sokkhatású élmény volt megismerni a világ egyik legjelentősebb borát, a tokajit.
- Úgy tudom, jelenleg is kulturális területen dolgozik.
- Öt évet töltöttem el Rómában azután, hogy Budapestről eljöttem. Ekkor kapcsolódtam be a művészeti élet támogatási rendszerébe. Létrehoztam a Méc'ene elnevezésű vállalatomat. Feladatunk, hogy a kultúra, a művészet és a szponzori tevékenységet folytatni kívánó vállalkozások között közvetítsünk. Az anyagi igények felmérése, valamint a vállalkozások megfelelő pénzkihelyezése új elképzelés és lehetőség a szponzorálásban. Húsz éve indítottam el a Périgord Noir művészeti fesztivált, amelyre rendszeresen hívok magyar művészeket is. Jelen volt már Jovánovics György, Bukta Imre, a fényképész Farkas Ádám. De a borkultúra is jelen van ezen a fesztiválon, a tokaji borászok és a helyi Monbazillac bor készítői termékeiket bemutathatják itt is.
- Több mint tíz éve van jelen a francia-magyar kapcsolatokban.
- Elmondhatom, hogy a két ország nem ismerte egymást eléggé. Nagyon sok volt a kölcsönös előítélet. De hála az uniónak, fejlődnek a kapcsolatok. Mérhetően nagyobb lett a két ország között a személyi forgalom is, mint korábban. A magyarok természetesebb jelenlétére jó bizonyíték, hogy a francia sajtóban kezd visszatérni a magyar ékezet! Ez fontos jelzése a kapcsolatok minőségének. Európa nem arról szól, hogy veszítsük el a gyökereinket, hanem arról, hogy fedezzük fel a másik európai néppel a közös gyökereket. Az egymás kultúrájába való szabad átjárás és a személyek mind aktívabb jelenléte az, ami segít Európa fejlődésében is.
