Felmentett ózongyilkosok

A frissen fagyott tengerfelszínen keletkező jégvirágok szirénekként bűvölik el a sarkkutatókat. A komoly tudósok még arra is képesek, hogy drága berendezésekkel megrakott szánjaikkal az alattomos jég-tenger határra merészkedjenek miattuk.

Régóta úgy tartják ezekről a pattogatott kukorica méretű jégpamacsokról, hogy belőlük származik az a bróm-oxid, ami miatt a légkörből higany válik ki és rakódik le a sarkvidéki területeken, és aminek következtében aztán e területek felett az ózon mennyisége csökken. Új vizsgálatok eredményei azonban azt sugallják, hogy a jégvirágzás nem befolyásolja a korábban számított mértékben a sarki légkört.

Tavasszal a sarki területek felszínéhez közeli ózonréteg mennyisége szinte a nullára zuhan. Ezzel egy időben az inaktív légköri higany a növények és állatok számára már könnyebben felvehető formává alakul. Különböző modellek szerint ez a szezonális esemény évente mintegy 90 tonna higany lerakódását eredményezheti e térségben. Azt egyelőre nem tudni, hogy a táplálékláncba ebből mennyi kerül be, de hozzájárulhat az itt lakó élőlények szervezetében talált magasabb higanyszintekhez.

A jégpamacsok háromszor olyan sósak, mint a tengervíz, és hatalmas felülettel rendelkeznek. Vajon valóban belőlük származik a légkörbe kerülő bróm-oxid, amely az említett szezonális jelenséget okozza? Ennek eldöntése nem túl egyszerű. A jégvirágzás ugyanis olyan helyeken következik be, ahol a jég a tengerrel találkozik, itt pedig a jégréteg vékony és igen alattomos.

Egy kanadai kutató összeszedte a bátorságát, és kutatócsapatával megközelített egy ilyen területet. Vizsgálati eredményeik szerint nem egyedül e jégpamacsok felelősek a jelenségért. A jég-tenger találkozás feletti levegőben ugyanis nincs sokkal több bróm-oxid, mint a szárazföld felettiben. Elképzelhető, hogy a jégvirágok beindíthatnak bizonyos kémiai folyamatokat, de úgy tűnik, nem ők a bróm egyedüli aktivátorai. Valószínűleg a szél a jégpamacskristályokból sós aeroszol részecskéket korbácsol, amelyek szétszóródnak a jég-tenger határról, és az egyéb forrásokból származó bróm aktiválásához vezető reakciósorozatot indítanak be.

Egy német kutatócsoport nem merészkedett ilyen veszélyes terepre, ők laboratóriumukban állítottak elő jégvirágokat, és azt tapasztalták, hogy azok összetétele sokkal változékonyabb, mint amiről korábban beszámoltak. A brómforrás kérdésére azonban ők sem tudtak magyarázatot adni. E szépséges képződmények tovább őrzik titkukat.

Csodás, de életveszélyes jégpamacsok
Csodás, de életveszélyes jégpamacsok
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.