A tájékoztatás és a bírálat is az európai gyakorlat része

Vörös T. Károly, a Népszabadság főszerkesztője elmondta: sok olvasói levél érkezett a Népszabadság szerkesztőségébe, többen féltették a lapot, akár helyeselték a karikatúra közlésére vonatkozó döntést, akár nem.

A főszerkesztő utalt az európai gyakorlatra, amely kötelezővé teszi, hogy a sajtó beszámoljon arról, amiről beszél. (A műsorvezető közbevetésére, hogy az arab világban rendszeresen megjelenő antiszemita karikatúrákat közölt-e a Népszabadság, amikor azok megjelentek, Vörös T. Károly jelezte: szó sincs kettős mércéről. Antiszemita gúnyrajzok közlése miatt nem robbant ki a jelenlegihez hasonló nemzetközi konfliktus.)

A Népszabadság döntéséről, hogy a lap egy karikatúrát leközöl a sorozatból, úgy fogalmazott: az európai gondolkodás része, az európai kultúra része, hogy a lap így járt el. Aminthogy az is része ennek az európai gyakorlatnak, hogy a lap vezető munkatársai megírták véleményüket a dán karikatúrákról is, jelezve, hogy ezek igencsak kérdésesek.

A Népszabadság tehát tájékoztatási kötelezettségének tett eleget, ez volt az elsődleges szempont - szögezte le Vörös T. Károly. - Más kérdés, hogy az iszlám világban tapasztalt aránytalan reagálás miatt a szolidaritás mozzanata is szerepet játszott a szerkesztői döntésben, de nem ez volt a legfontosabb.

Arra a kérdésre, hogy a történtek fényében döntene-e másként, a Népszabadság főszerkesztője úgy fogalmazott: "én magam nem közöltem volna ilyen karikatúrákat." A Népszabadságnak soha nem állt szándékában bármilyen közösség megsértése.

Arra a gyakran hangoztatott felvetésre, hogy az európai sajtó viselkedjen és reagáljon európai módon, Vörös T. Károly visszakérdezett: természetesen reagáljunk európai módon - de kik? Csak mi, európaiak, vagy azok is, akik ezekben a napokban "államilag szervezett tüntetéseken" tiltakoznak?

"Itt már többről van szó - az európai kultúráról" - folytatta Vörös T. Károly. - "Kérem mindazokat, akik most azt kívánnák, hogy kérjünk bocsánatot (a magyar sajtóban is ezt igénylik bizonyos jobboldali publicisták), hogy gondoljanak bele: valóban vissza akarnak menni a felvilágosodás és a reformáció előtti időkbe?"

Fodor Gábor: nagyon becsületes tett volt

A Klubrádió idézett műsorában nyilatkozó szabad demokrata ügyvivő, Fodor Gábor felhívta a figyelmet: a sajtószabadság bizony azt jelenti, hogy olyasmi is megjelenhet, ami sért, bánt másokat. A Mohamed-karikatúrák botránya kapcsán visszautalt néhány emlékezetes hazai cenzúra-vitára. Heves vitát kavart például a kilencvenes évek elején az Új Hölgyfutárban megjelent grafika, a Magyar Narancsnak a pápalátogatásra időzített száma, vagy az Orbán-kormány éveiben a budapesti Nitsch-kiállítás, amelynek a bezárását követelték.

Fodor Gábor ezzel szemben a sajtószabadságnak azt az elvét tartja irányadónak: nem kell a bántó tartalmakat szeretni, nem kell elfogadni sem, de nem szabad betiltani.

A karikatúrák ügyében a Népszabadság és a Magyar Hírlap által hozott döntésről Fodor Gábor úgy fogalmazott: "a tudatos kiállás a sajtószabadság mellett nagyon becsületes, nagyon nemes tett."

Az iszlám világban nem szoktak hozzá a másik értékrend elfogadásához, de a hazai reakciók is jelzik, hogy bennünk sem szervesült a minket felháborító tartalmak eltűrűse, a sajtószabadság elviselése - fogalmazott Fodor Gábor szabad demokrata képviselő.

(Klubrádió, NOL)