Mi a teendő egy madárinfluenza-gyanús állattetem megtalálásakor? Tájékoztatni, s ezzel esetleg pánikot kelteni, vagy elhallgatni, s ha mégis kiszivárog, esetleg még nagyobb pánikot kelteni? A dilemmára nem könynyű a válasz, nem véletlen, hogy mindkét variációra volt példa. Amikor tavaly ősszel kitört a "csirkepánik", a hatóságok még a nyilvánosság pártján álltak, s az egy-két napos gyorstesztek eredményét közölték a sajtóval. Kormányzati forrásaink, a megkérdezett szakértők megítélése szerint viszonylag könnyű dolguk volt, mármint abban a tekintetben, hogy a tesztek negatív eredményt hoztak. Később azonban (nem utolsósorban a harmincszázalékosnál is magasabb forgalom-viszszaeséstől szenvedő baromfitenyésztők és -feldolgozók tiltakozása nyomán) a hatóságok is óvatosabbá váltak, kiváltképp, hogy február eleje óta már "egyre gyanúsabb" tetemeket találtak. Noha azóta is volt példa az idő előtti tájékoztatásra - leginkább a sajtó ösztökélésére -, ma már inkább az óvatosság jellemző, még ha nagy létszámban találnak is elhullott, fertőzésgyanús állatokat.

- A gyanút ránézésre is meg lehet állapítani, a bizonyossághoz azonban legkevesebb tíz napra van szükség - adta meg a bejelentések időzítésének magyarázatát Süth Miklós főállatorvos. Az állat-egészségügyi állomások hosszú ideje naponta százával gyűjtik be és vizsgálják meg a gyanús tetemeket. Nem lehet minden ilyen esetben bejelentéssel élni, alaptalanul hisztériát kelteni.

Csak akkor tájékoztatnak tehát, ha beigazolódott a gyanú. Ehhez a minta beérkezésétől a feldolgozáson, a kórbonctani vizsgálaton és a vírus izolálásán keresztül az embrió beoltásáig legfeljebb két hétre van szükség. - Ez a világon mindenütt így működik - mondja a főállatorvos. A pozitív mintákat Angliába küldik elemzésre, és a végső szó a vizsgálatok eredménye alapján mondható ki.

A kötelező állatorvosi vizsgálatokon túl tavaly átfogó felmérést végeztek a "rizikóterületeken" - közölte Süth Miklós. Ennek során tizenegyezer szárnyast vizsgáltak meg: háromezer vadmadarat és nyolcezer háziszárnyast - élőket, elhullottakat egyaránt. Közülük került ki az a kilenc bütykös hattyú, amelyben kimutatták a betegséget. A vizsgálatokat február 5-én, 6-án, 9-én végezték, és e hét keddjére derült ki, hogy a madarak közül hárommal a madárinfluenza végzett.

A külföldi ellenpéldákra válaszul a magyar szakértők azt hozzák föl: a gyors tájékoztatás miatt sokszor lyukra futnak, vagyis kiderül - miként most részben Magyarországon is -, hogy mégsem a H5N1, hanem mondjuk bélfertőzés végzett a hattyúval.

A bejelentés megfontoltsága, vagyis a korai tájékoztatás hiánya nem jelent kockázatot, szögezi le Süth Miklós. Nagyon sok feltételnek kell ahhoz együttesen fennállnia, hogy vadmadarak háziszárnyasokat, azok pedig embereket fertőzzenek meg. (A mutáció feltétele például a magyarországinál jóval magasabb páratartalom, az állattal való hosszú "együttélés", legyengült, influenzával fertőzött emberi szervezet.) A megalapozott gyanú alapfeltétele a "tömeges elhullás": érthető, hogy a hatóságok ezért sem tartanak indokoltnak minden egyes tetemhez fotóst hívni.

- Semmilyen kockázatot nem jelent, ha a hatóságok nem azonnal riasztanak egy gyanús madártetem megtalálásakor - erősítette meg Gönczi Gábor, a Magyar Állatorvosi Kamara elnökségi tagja. A kórbonctani vizsgálat önmagában nem zár ki más, hasonló betegségeket; a gyanút csakis az időigényes laborvizsgálat erősítheti meg, az ellenanyag kimutatásával.

Kérdéses továbbá, miért Brüsszelből kellett megtudnunk, hogy elérte országunkat a H5N1-vírus. A hivatalos indoklás szerint egyidejűleg kell tájékoztatni az EU-t, a magyar kormányt, valamint az érintett térség - ez esetben Nagybaracska - vezetőit. Ez meg is történt, igaz, Brüsszelben délután két óra nyolc perckor jelentették be a hírt; a Magyar Távirati Iroda 15.19 perckor tette közzé a kormányfői bejelentést (Gyurcsány előtte még összehívta az illetékes minisztériumi vezetőket, ezért csúszott a bejelentése a brüsszelihez képest), míg a veszélyhez legközelebb lévő település, Nagybaracska polgármestere, Király Sándor délután fél háromkor szerzett csak tudomást az elhullott madarak fertőzöttségéről.

Philip Tod, az Európai Unió egészségügyi biztosának szóvivője brüszeli tudósítónkkal közölte, hogy az EU angliai referencialaboratóriuma nem jelzett még vissza, hogy a magyar vadhattyúkból származó minták a kritikusabb, emberre is veszélyes H5N1 vírustörzsből származnak-e. "Amint visszajeleznek, azonnal közzétesszük" - mondta. A bizottság hangsúlyozza: a madárinfluenzát bejelentett tagállamból minden olyan élő baromfi, feldolgozott hús, tojás vagy egyéb baromfitermék biztonságosnak számít, ami nem a kijelölt, néhány kilométeres övezetből származik.

l Nem kellett sokat várni rá, hogy az ügy fölött a politika is körözni kezdjen. Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője szerdán azzal vádolta a kormányt, nem léptetett életbe biztonsági óvintézkedéseket, nem figyelmeztette az embereket. A kormányszóvivői tiltakozás után másnap Gyurcsány Ferenc már a boncasztal mellől nyilatkozott, majd az SZDSZ következett: felszólította a pártokat, ne tegyék kampánytémává a madárinfluenzát.

Nem lehet alaptalanul hisztériát kelteni