A miniszterelnök csütörtökön meglátogatta az Országos Állategészségügyi Intézetet, ahol a boncteremben megnézte a boncolás alatt lévő hattyútetemeket. Elmondta: az Esztergom térségében talált 12 madár közül most az utolsó három boncolását végzik, s az eredmények megerősítik a korábbi vizsgálatokat, miszerint egy baktérium okozta a bélfertőzést.

Az elsődleges laboratóriumi vizsgálatok alapján nem madárinfluenza-vírus okozta a Pécs határában talált háziszárnyasok pusztulását - közölte a kaposvári Állategészségügyi Intézet igazgatója.

"Az elsődleges eredmények alapján úgy néz ki, hogy idült légzőszervi megbetegedés, bakteriális fertőzés okozta a pulykák elhullását" - mondta a szakember, hozzáfűzve: kora délután kilenc pulykatetem érkezett meg az intézethez Baranya megyéből, amelyek vizsgálatát azonnal elkezdték.

A Bács-Kiskun megyei lezárt területről a ki- és behajtást ellenőrzik.

Nagybaracskán csütörtök reggel óta tíz hatósági állatorvos vizsgálja, nincsenek-e madárinfluenzában megbetegedett háziszárnyasok, de eddig egyetlen gyanús esetet sem találtak - közölte a település polgármestere.

Az emberek és a háziszárnyasok nincsenek veszélyben Magyarországon – mondta a kormányszóvivő. Batiz András szerint az emberek döntő többsége nem kerülhet olyan helyzetbe, hogy megfertőződhessen. Mint mondta, olyan egyszerű higiénés szabályokkal megelőzhető az esetleges fertőzés, mint hogy étkezés előtt, illetve a nap folyamán többször is kezet kell mosni, betegnek látszó, vagy elhullott madarat nem szabad megérinteni, és nem szabad hagyni, hogy a gyerekek szárnyasokkal játszanak.

Csütörtökön reggel a szlovákiai Párkánynál két elhullott hattyú tetemét halászták ki a Duna Esztergommal szemben fekvő partján.

A parti bokrok vízbe hajló ágain fennakadt madártetemeket még szerdán kora este fedezték fel a párkányi kikötő közelében, de az érsekújvári állategészségügyi hatóság emberei csak csütörtökön kora reggel emelték ki a vízből, és küldték azonnal laboratóriumi vizsgálatra a hattyúkat Zólyomba (Zvolen) - jelentette a TASR szlovák hírügynökség.

Magyarországon már a 1970-es években jelen volt a vírus, ez a betegség nem jelent újdonságot az állategészségügyben - nyilatkozta az országos főállatorvos. A magas megbetegítőképességű influenza vírus mind Magyarországon a 70-es években, mind az elmúlt években Hollandiában és Olaszországban is előfordult - mondta a szakember, aki szerint akkor is volt madárelhullás és nem volt humán megbetegedés.

Az agrártárca honlapján az áll, hogy a házi kacsa, liba, illetve egyéb vízibaromfi egyéb baromfival (például házityúk, pulyka) vagy fogságban tartott madárral (például galamb) együtt illetve egy légtérben nem tartható.

Az illetékes hatósági állatorvosnak késedelem nélkül jelenteni kell, ha a baromfiállományban vagy egyéb, fogságban tartott madarak esetében a takarmány- vagy a vízfogyasztás legalább 20 százalékkal csökken, vagy a tojástermelés két napnál hosszabb ideig több mint öt százalékkal visszaesik, vagy a heti elhullás az állomány három százalékát meghaladja, vagy az állományon madárinfluenzára gyanút keltő tünetek jelentkeznek. A betegség tünetei a hirtelen nagyfokú elesettség, légzőszervi tünet, vizenyős fejfüggelékek.

Az SZDSZ felszólította a pártokat, hogy ne tegyék kampánytémává a madárinfluenzát. "Hagyjuk ki a kampányból azt a témát, ahol nem politikusoknak, hanem egészségügyi szakembereknek kell véleményt mondani" - hangsúlyozták a szabad demokraták.

A fideszes Glattfelder Béla (Fidesz-MPSZ) európai parlamenti képviselő ugyanakkor a kormányt támadja amiatt, mert "sajtóértesülések alapján felmerült, hogy bár a hazai hatóságok tudomást szereztek a madárinfluenza-gyanús esetek magyarországi előfordulásáról, melyről az EU illetékeseit azonnal tájékoztatták, ezt az információt kampánymegfontolásokból Gyurcsány Ferenc miniszterelnök bejelentéséig visszatartották, és a hazai közvélemény előtt több mint egy hétig eltitkolták".

(forrás: MTI)

A miniszterelnök és Tekes Lajos, az Országos Állategészségügyi Intézet fõigazgatója az intézet bonctermében