Itt szamár húzta szekérrel vagy gyalog érdemes közlekedni. Az iskola udvarán - bár szünet van - rengeteg a gyerek. Egyszerű, egyemeletes épület, hét kis szobával. Afganisztánban az iskoláknak csak húsz százaléka épült kőből - általában sátrakban, lakásokban, mecsetekben vagy a szabad ég alatt oktatnak. A rabati iskolát 2003 telén építette a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet.

A külföldiek felé rohanó fiúgyerekek között utat törnek maguknak turbános felnőttek is. - Nagyon hálásak vagyunk a magyaroknak - mondja Modzsahed Mohammed Gul, a közösség vezetője. Az afgán turbánt és tradicionális öltözetet, a savar kamizt viselő szakállas férfi legalább százszor járt az oktatási minisztériumban és az ökumenikusok helyi irodájában, hogy kijárja az iskola megépítését.

- Van egy farszi mondás, ha meg akarsz ölni valakit, zárd be az iskoláit, és utána támadd meg, mert akkor már bármit megtehetsz vele - ömlik belőle a szó. - A fiaink és a lányaink most megtanulnak írni-olvasni és sokkal jobb lehetőségeik lesznek - hálálkodik a földműves. Az országban majdnem 70 százalékos az írástudatlanság.

Még szükségük van nyolc teremre, hiszen a diáksereg létszáma megháromszorozódott mióta az iskola magyar segítséggel újra megnyílt. Most több mint 1300 diák tanul itt napi "három műszakban". Szeretnék beindítani a középiskolai oktatást is. A legtöbb tanintézményben nincs se víz, se villany. A rabati iskola udvarában legalább van kút. Egy osztályban viszont ötven diák tanul. Mohammed Baszir történelmet és földrajzot tanít. A férfinak nincs tanári diplomája, öt évvel ezelőtt, a tálib rezsim ideje alatt munkanélküli volt. Az iskola építésében, tanártársaival együtt, maga is részt vett. A tanárok havi 50 dollárt keresnek.

A lányiskolai tanárnők is csak öt éve dolgoznak. A tálib időben férfikíséret nélkül az utcára sem mehettek. Szioumi özvegyasszony. Kamaszfia tartotta el a családot a tálibok alatt. Most abból az ötven dollárból élnek, amit ő keres az iskolában. Tíz gyermeke van. A helyi szokások szerint a lányok külön tanulnak, bár "megbízható" (öreg, vagy vallásos) férfi tanáruk lehet. Szép sötét szemek villannak ki a fejkendők mögül. Kíváncsiságuk legyőzi a szégyenlőséget. Néha zavarukban összenevetnek. Az első sorban ülő nagylány csak ötödikes, a tálibok alatt nem tanulhatott. Orvos szeretne lenni. Bár voltak titkos magániskolák, az ő családja ezt nem engedhette meg. Szeretik a klasszikus afgán zenét. Az osztályban mindenki nézi az Agha Khan tévécsatornáján látható Afganisztart - az itteni Megasztárt. Ki a kedvencük? - kérdezem. Zavartan kuncognak. Nem mondhatják meg, mert már csak férfiak vannak versenyben.

Az udvaron öt-hat burkás lány bújik össze. Együtt vonulnak, mint a riadt madarak a teljes testet és arcot takaró lepelszerű burokban. Azt mondják, nem irigylik társaikat. Családi parancs volt: másként nem mehetnek iskolába. - Ha béke lesz, nem hordok majd burkát - mondja a "legbátrabb", majd a többi lánnyal elsiet az erősödő esőben. A sár mindent ellep.

Nebulók a rabati lányiskolában. A tanintézményben oktatás és vizet adó kút is van