Emiatt állat-egészségügyi zárlatot rendeltek el tegnap délután a Baja közelében lévő Nagybaracska három kilométeres sugarú körzetében. További tíz kilométeres sugarú körben, amelybe beleesik Szeremle, Bátmonostor, Csátalja, Dunafalva és Dávod, a szárnyasok forgalmának megfigyelését rendelte el Balogh László, a Bács-Kiskun Megyei Védelmi Bizottság elnöke. A településekre be- és kivezető utak mentén rendőr járőrök ellenőrzik a gépkocsikat, hogy van-e bennük élő baromfi, tojás vagy baromfihús. A lakosság közlekedését nem korlátozzák.

Király Sándor, Nagybaracska polgármestere szerda délután fél háromkor szerzett tudomást arról, hogy fertőzöttek voltak azok a vadmadarak - vándorhattyúk és kormoránok -, amelyek tetemét február 4-én, illetve az utána következő néhány napban találták meg a Duna-Dráva Nemzeti Park munkatársai. A polgármester elmondta: összesen körülbelül negyven elhullott madár tetemét vitték el vizsgálatra a vándormadarak pihenőhelyéül szolgáló Ferenc-csatorna mellől. Szerda délután készült el a vizsgálat eredménye, amely szerint H5N-vírust tartalmaztak a madártetemek. Azt még nem lehet tudni, hogy az emberre veszélyes H5N1 altörzs van-e jelen az elhullott állatokban - ez néhány nap múlva derül ki, miután Angliában megvizsgálják a maradványokat. Szerdán késő délután az érintett települések polgármesteri hivatalaiban röplapokat nyomtattak, amelyeken a helyi lakosságot tájékoztatják a legfontosabb tudnivalókról: ezen- kívül felhívják a figyelmet, hogy tartsák zárva, és lehetőleg fajtánként elkülönítve a háziszárnyasokat.

Király Sándor, Nagybaracska polgármestere kérdésünkre elmondta: a településen már nincs nagyszámú baromfi, a háztartásokban legfeljebb néhány tojótyúkot vagy legfeljebb néhány tucat vágni való csirkét tartanak. Mától megkezdődik a háziszárnyasok házankénti összeírása és ellenőrzése, amelyet állatorvosok végeznek. A falu közelében két nagyobb baromfitelep van, egy kacsa- és egy csirketelep, ám ott sincs igazán nagy baromfilétszám.

Csátalján Heit János volt termelőszövetkezeti főmezőgazdászt akkor hívtuk fel, amikor az utcájukban osztogatta a lakosságot a járványveszélyről tájékoztató szórólapot. Kérdésünkre azt mondta, nincs pánik, bár az emberek egészen addig semmit sem tudtak, ameddig a televíziók el nem kezdték sugározni a hírt. A falunak azon a részén alig van féltenivalójuk az embereknek, mert szinte nincs már a házaknál baromfi.

Találomra fölhívtunk néhány személyt Csátalján és Nagybaracskán. Többségük úgy szerzett tudomást a madárinfluenzáról, hogy ismerőseik a médiában látott hírek alapján aggódva telefonáltak nekik. Többeket figyelmeztettek az ismerősök, hogy azonnal vágják le a baromfit, és fagyasszák le, máskülönben a hatóságok az egészséges állatokat is elkobozzák. Boltban, kocsmában széltében tárgyalták a híreket. Értesülésünk szerint a háziorvos próbálta nyugtatni az embereket, hogy a vírus nem veszélyes az emberre, és elegendő a csirkéket zárva tartani.

Molnár Zoltán, Bács-Kiskun megyei főállatorvos a Népszabadság kérdésére elmondta: eddig nem észlelték, hogy a betegség háziszárnyasokban is megjelent volna. Mivel a vándormadarak pihenőhelye távolabb van a belterülettől, kicsi a valószínűsége, hogy a beteg állatok házi baromfival érintkezhettek. A lehetőséget azonban nem lehet kizárni. Egyelőre nincs szó arról, hogy háziállatokat kiirtsanak. Kérdésünkre, hogy ha háziszárnyasokban is kimutatják a fertőzést, akkor sor kerül-e a baromfiállomány elpusztítására, Molnár Zoltán azt felelte: igen, akkor egy bizonyos körön belül a betegség terjedésének megakadályozása érdekében a teljes állományt meg kell semmisíteni. Arra a kérdésre, nem tartanak-e tőle, hogy a lakosság, attól félve, hogy nem fizetik ki a megsemmisített állatok árát, elrejti őket a hatóságok elől, Molnár Zoltán azt felelte: ennek csekély a valószínűsége. Magyarországon az ilyen esetekben az állami kártalanítás nem új keletű, az emberek bíznak az államban, illetve félnek attól, hogy ha nem tartják be a hatósági rendelkezéseket, akkor megbüntetik őket.