A graz-karlaui börtön angol állampolgárságú foglyát ritka öröm érte: David Irving, aki előzetes letartóztatásban várja a holokauszttagadásáért ellene indított per tárgyalását, a börtön könyvtárában saját műveire bukkant. Öröme annál is nagyobb, mert Irving új művet ír üres óráiban, s e tevékenységében ugyancsak hasznosíthatók korábbi publikációi. A művek szellemisége nem tér el attól, ami miatt most osztrák bíróság elé kerül: A német Luftwaffe tragédiája, avagy a Csata a Jeges-tengeren című munkák ugyancsak a Harmadik Birodalom dicsőítéséről, a náci bűnök tagadásáról szólnak. Az osztrák igazságügyi kormányzatot mindenesetre megdöbbentette az állami börtön könyvtárában talált mű, különös tekintettel arra, hogy a börtönlakók számára elsősorban az erkölcsi tisztulás céljából teszik lehetővé az olvasást.

Kiderült, hogy hasonló szellemiségű könyvek akadnak máshol is: a graz-jakomini, a Sankt Pölten-i és a klagenfurti börtönben máris találtak Irving-könyveket. Karin Gastinger igazságügy-miniszter elrendelte a börtönkönyvtárak átvizsgálását. A feladattal Oliver Rathkolb professzort, a Ludwig Boltzman Európai Történelmi Intézet vezetőjét bízták meg. Összesen 180 ezres könyvállományról van szó.

Irving ügyében február 20-án kezdődik a bírósági eljárás. A vád szerinti tettét Irving 1989. november 6-án követte el, amikor egy ausztriai szélsőjobboldali rendezvény előadójaként közölte hallgatóságával, hogy a koncentrációs táborok gázkamrája, a zsidók elpusztítása hazugság. Az angol történész és író nem először hívta fel magára a figyelmet a holokauszt tagadásával, ám egészen tavalyig sikerült elkerülnie az ausztriai letartóztatást.

A holokauszt tagadása Ausztriában egy 1946-os törvény 1992-ben módosított paragrafusa értelmében bűncselekmény, amely 10 évi szabadságvesztéssel büntethető. Az Irving-per - és egy ausztriai politikus elleni hasonló vádemelés - a szakemberek körében éles vitát vált ki arról, vajon nem túl magas-e a kiszabható büntetés. Nem a bűntény jelentőségének kisebbítése a megfontolás indítéka, hanem az, hogy a bírák sok esetben inkább felmentik a vádlottat, mintsem hogy más bűncselekményekhez képest aránytalanul magas büntetésre ítéljék. A vita kimenetele bizonytalan, az ellenvélemény szerint a sértettek számára megalázó lenne a büntetés felső határának leszállítása. A törvény esetleges módosítása csak később képzelhető el, az Irving-perre még aligha lesz hatása.