Hat éve, 2000 januárjában az Aurul cég nagybányai ércfeldolgozó üzemének gátja átszakadt, és százezer köbméter cianidtartalmú zagy jutott a Szamosba, majd a Tiszába, jelentős ökológiai és gazdasági károkat, többek között 1200 tonna hal pusztulását okozva. Most egy másik kanadai cég, a Tournigan Gold a szlovákiai Körmöcbányán tervezi egy hasonló technológiájú, külszíni fejtésű aranybánya megnyitását. A beruházás a zöldek szerint önmagában is súlyos természeti károkat okozna.

Jóllehet a beruházó az előzetes környezeti hatástanulmánya alapján azt állítja, hogy nem várható határokon átterjedő károkozás, a helyzet ennek épp az ellenkezője. A bánya ugyanis mindössze 130 kilométerre lenne a magyar határtól. Ha a zagytározóban elhelyezni tervezett 16 millió tonna cianidos zagynak mindössze egy százaléka kiszabadulna valahogyan, az a nagybányai szennyezéshez hasonló mértékű károkat okozhatna. Egy baleset során pedig a zagy a Garam folyón keresztül a Dunába is eljuthat, s ezzel Budapest és környékének vízbázisát fenyegetné.

A körmöcbányai beruházás kanadai tulajdonosa, a Tournigan Gold - akárcsak a verespataki beruházás tulajdonosa, a Gabriel Resources - aranybányászati tapasztalatokkal nem rendelkező cég. Márpedig ez egy ilyen veszélyes technológiát alkalmazó beruházásnál komoly kockázatot jelent. A múlt héten Körmöcbánya városi tanácsa a szlovák környezetvédelmi miniszterhez írt levélben kezdeményezte: Csehországhoz hasonlóan Szlovákia is tiltsa be a cianidos technológia alkalmazását. (Ö. Z.)

Februárban a romániai Nagybánya mellett jelentõs mennyiségû cián folyt el