Lakhatás, étkezés, korai fejlesztés, foglalkoztatás, kiemelt anyagi és szociális támogatás - ezek a Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program most nyilvánosságra került tervének "sürgős" határidővel megjelölt feladatai.

A tervezet szerint kötelező évente legalább egyszer a családi pótlékokat megemelni a szegénységgel fenyegetett családoknál, a három- vagy többgyermekeseknél és a gyermeküket egyedül nevelőknél legalább tíz százalékkal.

Kezdeményezik ugyanakkor az álláskeresési ellátásoknak a gyermekek számához, illetve a lakóhelyhez való igazítását. Így a gyermeket nevelő szülőknek magasabb bérpótlási rátával kell a járadékot és a segélyt meghatározni, azokon a településeken pedig, ahol a munkanélküliség az átlagosnak legalább kétszerese, a segéllyel és a járadékkal támogatott munkakeresési időt ötven százalékkal meg kell hoszszabbítani.

Ma a gyerekek tíz százaléka olyan helyen él, ahol nincs bevezetve a víz és az áram. Ennek radikális csökkentése is egyike a kormány által meghirdetett azonnali teendőknek. Ebben a szegénytelepek felszámolása, a csőd-, illetve adósságkezelés átalakítása, illetve a fekete lakáspiac "kifehérítése" segíthet.

- Azt, hogy a gyerekek utcára kerüljenek, meg lehet akadályozni csődeljárások, adósságkezelési eljárások szabályozásával is. Annak tisztázásával tehát, hogy a felszámolás, terhelés meddig mehet el, s mikor jön el az a pont, ahol már ennek következményei veszélyeztethetik a lakhatást. Alapja lehet ennek az az újabb alkotmánybírósági megkeresés, hogy az állam felelősségét végre ne csak életveszély esetén mondják ki, hanem a gyermekek számára minden körülmények között biztosítsák a lakáshoz való jogot - mondja Ferge Zsuzsa, a program vezetésével megbízott szakember.

- A cél a bérlők biztonságának garantálása és a bérbeadók arra való ösztönzése, hogy a lakásbérletek legálisak legyenek. Fel kell számolni azt a gyakorlatot, hogy a legszegényebbek többnyire szerződés nélkül kiadott, lepusztult lakások bérlői. A magántulajdonosok és az önkormányzatok önkényeskedéseit pedig csak a lakbérszabályozás és -támogatás rendszerének átgondolása oldhatja fel - mondja a szociológus.

A program kiemelt része az olcsóbb, elérhetőbb oktatás, az étkezési támogatás, illetve a csecsemőkorban elkezdett fejlesztés is. Ott, ahol legalább negyven alsó tagozatos gyermek él, helyben kell megoldani az oktatást, elsősorban a pedagógusok ösztönzésével, a kisebb településeken pedig iskolabuszokkal és közlekedési támogatással kell könnyebben elérhetővé tenni az oktatási intézményeket.

Óvodások esetében már húsz gyermek is kötelez az önálló óvodára. Az ingyenes vagy kiemelt utazási támogatást a területi hátrányok csökkentésére is alkalmaznák, így arra a kismamák, a fogyatékos gyermeket nevelők, illetve a nagycsaládosok számíthatnak majd. A hátrányok csökkentését akarja elérni a program a korai képességfejlesztés kiterjesztésével, a hozzáférés esélyeinek javításával.

A korai gondoskodást segíti, hogy az óvodai létszámot fokozatosan csökkenteni kell, s ahol nincs óvoda, bölcsőde, ott játszóházat kell létesíteni, az óvodai ellátás pedig ötéves kor helyett már négyéves kortól járna a kicsiknek. A nyitvatartási idő is a szülők munkaideje alapján módosulna.

A program bővíti az ingyenes étkezést, azt fokozatosan minden óvodás és bölcsődés számára ingyenessé teszi, a gyermekjóléti szolgálatokat pedig mobil szolgáltatásokkal teszi jobban elérhetővé.

Dzsumbuj - innen menekülnének