Az uniós áfairányelv H mellékletében tizenhétféle termék- és szolgáltatáscsoport szerepel, amely a minimálisan elvárt 15 százalékosnál alacsonyabb kulccsal adóztatható. Ez Magyarország esetében azt jelenti, hogy az érintett körben az ötszázalékos mértéket is lehetne alkalmazni. Első helyen áll az élelmiszerek, az alkoholmentes italok, állateledelek, vetőmagok, étrend-kiegészítők csoportja. A tagállamok nagy részében az élelmiszerek többségét 15 százaléknál kisebb áfa terheli. Néhány példa: Svédországban 12, Ausztriában 10, Görögországban 9, Németországban 7, Hollandiában és Belgiumban 6, Portugáliában 5, Franciaországban 5,5, Írországban 4,4, Olaszországban és Spanyolországban 4, Luxemburgban 3 százalékos az adóteher. Nagy-Britanniában pedig az emberi vagy állati fogyasztásra szánt élelmiszerek, takarmányok a nulla áfakulcs alá tartoznak. Kivételek ez alól az előfőzött ételek, a bizonyos vagy jelentős mértékben feldolgozott termékek, mint a jégkrém, a csokoládé, a gyárilag előállított, illetve a jövedéki adóköteles italok, valamint a kisállateledelek.

Az újonnan csatlakozó országok közül Csehország mind a tizenhét megengedett kategóriában - tehát az élelmiszereknél is - a kedvezményes, ötszázalékos kulcsot alkalmazza. Lengyelország is szinte minden lehetőséget kihasznál, egyedül a kábeltévé-előfizetésre és a televíziós szolgáltatásokra alkalmazza a 22 százalékos normál áfakulcsot. A tejet, tejtermékeket, a nyers húst, a halat és a baromfit a lengyelek háromszázalékos forgalmi adóval terhelik, s a feldolgozott élelmiszerekre is csak hétszázalékos áfa rakódik. Szlovénia is mind a tizenhét kategóriában 8,5 százalékos áfakulcsot alkalmaz, Lengyelországhoz hasonlóan kivételek ez alól a televíziós szolgáltatások.

Magyarországon a kedvezményezhető termékek és szolgáltatások közül a szociálislakás-építés tartozik a 20 százalékos kulcs alá, többségüket 15 százalékos adó terheli. A gyógyszerek, egyes gyógyászati segédeszközök, a könyvek és idén januártól a napilapok, illetve az előfizetéses folyóiratok, magazinok tartoznak a szuperkedvezményes kulcs alá. Júliustól az árushelyeken értékesített, legalább évente egyszer megjelenő lapok is belekerülnek ebbe a körbe. A szállodaipari érdekképviseletek évek óta szeretnék elérni, hogy a szálláshely-szolgáltatás is ötszázalékos kulccsal adózzon, amire az uniós irányelv lehetőséget nyújt. Eddig azonban nem jártak sikerrel. Holott még az adóreform bizottság is melléjük állt, hiszen javaslatai között szerepelt, hogy a szállodai elhelyezést az ötszázalékos kulcsba kellene átsorolni. Az új tagállamok közül a cseheknél, az észteknél, a litvánoknál, a letteknél, Cipruson és Máltán is ötszázalékos áfa terheli a szállodai szolgáltatásokat. Lengyelországban 7, Szlovéniában 8,5, Magyarországon pedig 15 százalékos a forgalmi adó mindezekre. Szlovákiában nincs kivétel: minden termékre és szolgáltatásra 19 százalékos az áfa.

A szuperkedvezményes kulcsba sorolhatnánk még át mindezeken kívül a kulturális rendezvényekre - egyebek között a színházi, cirkuszi, vidámparki, múzeumi, állatkerti, illetve koncertekre - szóló jegyeket, a sportbelépőket, a sporteszközök használatát, tehát például a fitnesztermi szolgáltatásokat, a temetkezést, valamint az utcaseprést, a szemétgyűjtést, illetve a hulladékkezelést is.

Ha a magyarországi mezőgazdasági termelőkön és az élelmiszer-feldolgozókon múlna, a lehető legalacsonyabb lenne a termékeikre kivetett forgalmi adó, de az élelmiszeripari szereplőknek szembe kell nézniük azzal a - gazdasági szakértők által reálisnak tartott - veszéllyel, hogy költségvetési bevételi okok miatt fel kell emelni a jelenleg 15 százalékos kedvezményes áfakulcsot. Az élelmiszeripar újabb csapásként élné meg, ha húszszázalékos adó terhelné a termékeket. Az áfaemelés a fogyasztás csökkenésével járna - magyarázza Boródi Attila, az Élelmiszer-feldolgozók Országos Szövetségének ügyvezető elnöke. Szerinte a drágulás miatt felértékelődnének az olcsó áruk, például a kereskedelmi márkás termékek, ami más gyártók számára súlyos következményekkel járna. Fekete Zoltán, a Márkaszövetség főtitkára szerint a kereskedők még inkább az importtermékek felé fordulnának.

A magasabb forgalmi adótól a termelők is berzenkednének. - Ha növelnék az áfakulcsot, rajtunk csattanna az ostor. A kereskedők velünk nyeletnék le a békát - dohog Bánki László pék. - Egyszer már átéltünk hasonlót, amikor az ásványvíz áfáját emelték meg. Akkor egy időre megtorpant a fogyasztás bővülése. Szerintem most sem lenne ez másképp - nyilatkozta lapunknak Barta Zsolt, a Pepsi pr-menedzsere. Áfaemelés esetén Köves András, az étolajat gyártó Bunge Rt. kereskedelmi és marketingigazgatója is a kereskedők és beszállítóik háborújától tart. Ám azt hozzáteszi: az intézkedés hatásai csak átmenetiek lennének.

Derűsebb lenne a hangulat áfacsökkentés esetén. Bánki László szerint az adó mérséklésével be lehetne hozni a hosszú évek alatt elmaradt áremeléseket, Barta Zsolt és Köves András pedig társaságuk forgalmának növekedésével számolna. Némileg visszafogottabb Menczel Lászlóné, a Hússzövetség titkára. Szerinte attól, hogy olcsóbb a karaj, még nem fogy több belőle. Ráadásul a pár százalékos változás annyira nem is jelentős, hogy befolyásolná a vevők döntéseit. Hasonló véleményen van Raskó György agrárközgazdász is. Szerinte az élelmiszerek súlya a fogyasztói kosárban az elmúlt évek alatt 15 százalék alá csökkent. Így az áfa bármilyen arányú változását csak a kis jövedelmű rétegek éreznék meg. Őket érzékenyen érintené az adóemelés, aminek hatásait valamiképpen kompenzálni kellene. Ha ez az Egyesült Államokban szokásos módszerrel, azaz alapvető élelmiszerek szétosztásával járna, abból még profitálhatna is az élelmiszergazdaság. Raskó György nem vár csodát a kulcsok csökkentésétől sem. Szerinte ebben az esetben pusztán annyi történne, hogy a boltokban egy időre abbamaradnának az árletörő akciók.

Tigris a budapesti állatkertben. Nézhetnénk mi is ötszázalékos áfáért, de nem haraptunk rá a lehetõségre