Li Zhi író 2003-ban tíz, a kémkedéssel vádolt másként gondolkodó, Shi Tao tavaly áprilisban nyolc évet kapott. A Google januárban a kínai kormány követelésének engedve letiltotta a kényesnek ítélt szavak keresését az ázsiai országból. A Microsoft a pekingi hatóságoknak kínos internetes naplók (blogok) hozzáférését tiltotta le.

- Nem tetszik, hogy amerikai cégek besúgnak állampolgárokat, mert azok fellépnek a kormányukkal szemben - nyilatkozta az emberi jogi albizottság egyik demokrata párti tagja. Az ügyben a pártok között teljes az egyetértés, a testület republikánus elnöke azt mondta, hogy ez csak a jéghegy csúcsa, és Amerika már túlságosan hozzászokott az elnyomó kínai rezsimmel való együttműködéshez. A tétekre jellemző, hogy a Yahoo csupán az Alibaba.com nevű internetes kereskedelmi vállalat 40 százalékáért egymilliárd dollárt fizetett. A cég ezután Kínába vitte a Yahoo kétezer szerverét. A többi most beidézett cég is több milliárd dolláros vállalkozásokban érdekelt Kínában. A Yahoo szóvivője, Mary Osako szerint nem tudtak arról, hogy egyeseket hátrányosan érintett az átadott információ. Mint mondta, a vállalat csupán annyi adatot szolgáltatott, amennyire a törvények kötelezték.

A Google közben az amerikai kormánnyal is ellentétbe került. Az igazságügyi minisztérium ugyanis a gyermekpornográfia elleni fellépés nevében szeretne hozzáférni az ügyfelek internetes szokásait tükröző adatokhoz. A cég jogászai szerint ez alkotmányellenes. Jogvédő szervezetek attól tartanak, hogy a kormány, ha most eléri célját, nemcsak köztörvényes bűncselekmények esetén, hanem politikai ellenfeleivel szemben is felhasználhatja az adatokat.