Versenyfutás az aranyért
Az ügyvezető elnök úgy tudja: a magyar határtól 130 kilométerre fekvő Körmöcbányán a kanadai Tournigan Gold tervez ciános technológiájú aranykitermelést. A létesítmény 11 millió köbméteresre tervezett zagytározójából akár egy százalék a közeli Garam folyóba kerülve a hat évvel ezelőtti tiszai környezetszennyezéshez hasonló pusztítást okozhatna a Duna magyarországi szakaszán - mondta Fidrich Róbert, az MTvSz programvezetője.
Elmondta: a szlovákiai beruházás megakadályozása érdekében 70 magyar civil szervezet hétfőn nyílt levélben Miklós László szlovák környezetvédelmi miniszterhez fordult. A zöldek azt kérik, hogy a projekt környezetvédelmi hatásvizsgálati eljárásába magyarországi társadalmi szervezetek is beleszólhassanak.
A programvezető beszámolt arról, hogy a kanadai cég 2,5 éve vásárolta meg a bányához szükséges területeket, s az előzetes hatástanulmány is elkészült a létesítményhez. Az engedélyek megszerzéséhez környezetvédelmi hatástanulmány kell még, ennek véleményezésében vehetnének részt magyar civil szervezetek.
Farkas István kifejtette, hogy a Tornigan Gold még nem rendelkezik bányászati tapasztalatokkal, ezért különösen kockázatos a körmöcbányai projekt. Értesülése szerint a cég a Zemplén hegységben, a magyar határtól 25 kilométerre is tervez egy aranybányát, sőt Magyarországon Recsknél is érdeklődnek más nemesfém kitermelése iránt.
Az ügyvezető elnök szerint a hasonló projekteknek úgy lehetne elejét venni, ha Csehországhoz hasonlóan Szlovákia is betiltaná a ciános technológiát. Magyarországon aranykitermelésre nemigen van mód, de példamutatás szempontjából a magyar kormánynak is meg kellene fontolnia a környezeti veszélyeket rejtő ciános kitermelési módszert - vélekedett Farkas.
Fidrich Róbert megjegyezte: az Európai Unió 2008-tól hatályos új bányászati irányelve olyan szigorú, hogy az alapján a ciános projektek finanszírozása már nem gazdaságos. A zöldek reménye szerint az engedélyezési eljárás elhúzódik még két évig, s akkorra a befektető a jelenleginél ötödére csökkenő határértékek miatt eláll jelenlegi beruházási szándékaitól - fűzte hozzá a programvezető.
Jelezte, hogy a romániai Verespatakon már 9 éve húzódó aranybánya-projekt esetében az idén március végén nyújtja be a beruházó a hatástanulmányát. Ehhez a létesítményhez ugyan a véleményezési fázis még hátra van, de ha az engedélyeket megszerzi 2008-ig a vállalat, akkor 15 évig a jelenlegi, engedékenyebb jogszabályok alapján építkezhet, termelhet.
A magyar zöldek független szakértőket kértek fel, hogy értékeljék a romániai beruházás környezetvédelmi hatástanulmánmyát, és ha olyan adatokat találnak benne, amelyek nem felelnek meg a valóságnak, akkor a román és a magyar hatóságokhoz fordulnak - közölte Fidrich Róbert.
Farkas szerint a verespataki beruházás kapcsán a magyar kormány legfontosabb teendője, hogy április elejétől minél több városban közmeghallgatásokat szervezzen. Az ilyen eszmecserék alkalmával ugyanis felvetődhetnek olyan szempontok, amelyek kimaradtak a beruházó környezetvédelmi hatásvizsgálatából, s esetleg meghiúsíthatja a projektet.
(forrás: MTI, NOL)