Felvizezve sem tetszik a német szakszervezeteknek az EU tervezett szolgáltatási irányelve: Berlinben harmincezren tüntettek az máig Bolkestein (de a köznyelvben inkább Frankenstein-) doktrína néven emlegetett piacnyitás ellen. A tüntetést a szakszervezetek hívták össze, de néhány SPD- és Zöld politikus is csatlakozott hozzájuk. Frank Bsirske, a Verdi szakszervezet vezetője egyenesen szociális katasztrófáról beszélt, ha érvénybe lép a szolgáltatások szabad áramlását lehetővé tevő európai irányelv - függetlenül attól, hogy a kifogásolt részek már kikerültek a tervezetből.

Az eredeti elképzelés alapján a szolgáltatásokat a határokon túl is a hazai bérek és szabályok szerint lehetett volna kínálni: vagyis egy lengyel burkoló lengyel bérért csempézhette volna ki német megbízója fürdőszobáját, kíméletlen versenyt támasztva a németországi, jóval drágábban dolgozó mestereknek. A módosított elképzelés hiába mondja azt, hogy azon országok szabályai érvényesek, ahol a mesterember a szolgáltatást nyújtja (vagyis a lengyel burkoló sem dolgozhat a német bérek alatt), a berlini tüntetők egy része nem hitte el, hogy valóban egy megváltoztatott irányelvről van szó, mások pedig még így is tisztességtelen versenytől tartanak. "Egy lengyel mester nyilván olcsóbban tud dolgozni, hiszen nem németországi lakbért kell fizetnie" - érvelt egy tüntető.

Csupán egyetlen gond van: Németországban (az építőiparon kívül) nincs minimálbér, így nem tudni, hogy pontosan milyen ár alatt nem dolgozhat a külföldi mesterember. Erről máris parázs vita robbant ki. Merkel kancellár és helyettese, Müntefering munkaügyi miniszter (SPD) támogatnák a törvényben garantált minimálbér bevezetését, Glos gazdasági miniszter (CSU) viszont ellenzi. Utóbbi attól tart, hogy a képzetlen német munkavállalók így végképp kiszorulnának a munkaerőpiacról, hiszen ők már így is csak nagyon alacsony bérért tudnak elhelyezkedni. A munkanélküliség növekedésétől tartana a kölni gazdaságkutató intézet vezetője is. Szociáldemokrata politikusok ellenben azzal érvelnek, hogy a munkáért mindenkinek megfelelő fizetés jár, ami biztosítja az emberhez méltó életet. A bérekről egyébként eddig a szakszervezetek és a munkaadók állapodtak meg, minden ágazatban, az egyezkedésektől a kormány távol tartotta magát. A szakszervezetek attól is tartanak, hogy a törvényes munkabérrel csorbulhat szerepük.

Német szakértők szerint a szolgáltatások korlátozott liberalizációjából főként a német középvállalatok profitálnak majd, amelyek így könynyebben tudnak az EU-n belül terjeszkedni. Egy dán tanulmány szerint a teljes körű liberalizálás 600 ezer új állást teremtett volna az EU-ban, ebből százezret Németországban. De valószínűleg nem a képzetlen munkavállalók körében.