Ha egy magyar cég történetesen Franciaországban akar majd szolgáltatni, ezt az eredeti, európai bizottsági javaslathoz képest immár nem a magyar, hanem csak a francia szabályozás szerint teheti meg. Ezzel az engedménnyel, a származási ország elvének feladásával kialakuló kompromiszszum körvonalazódik az EU szolgáltatási irányelvéről folytatott vitában. Az európai sajtó máig az előző, Romano Prodi vezette Európai Bizottság belső piaci biztosához, a holland - meglehetősen szabadpiaci szemléletű - Frits Bolkesteinhez kapcsolja a direktívatervezetet. Ez is jelzi, hogy az uniós gépezetben régóta őrlődő javaslatról van szó, amelynek eredeti verziója azzal vált tarthatatlanná, hogy Berlin és Párizs közölte: nem fogadja el a származási ország elvét, mert abban a szociális dömping lehetőségét, a náluk megszokott normák kikezdését látja. A Barroso-bizottság hajlandó finomítani a szövegen, ám megvárja a csütörtöki szavazást az Európai Parlamentben (EP).

Az EP kedden vitatja meg az irányelvről szóló Gebhardt-jelentést, amelyet máris több száz módosító javaslat gazdagít. Az ügydöntő, ám még nem végleges alku a két vezető EP-frakció (a Néppárt és a szocialisták) között nemcsak a származási ország elvének elvetését, hanem a kivételeket is szabályozhatja. Kikerülhetnek az EU-jogszabály hatálya alól a közszolgáltatások, az egészségügy, az audiovizuális kultúra vagy a szerencsejátékok. A kompromisszum szerint a tagállamok a közbiztonságra, a közegészségügyre és a környezetvédelmi előírásokra hivatkozva akadályozhatják egy másik EU-ország cégének működését, ez azonban nem lehet "diszkriminatív vagy aránytalan."

A csütörtöki szavazás kimenetele ezzel együtt bizonytalan, s a kialakuló alkut piacbarát, illetve protekcionista oldalról is támadják. Magyarország, illetve öt másik tagállam (Csehország, Hollandia, Lengyelország, Nagy-Britannia, Spanyolország) közös levelet írt Brüsszelbe, azzal, hogy a kompromiszszumkeresésben az egységes belső piac kialakítását kell szem előtt tartani. A radikális baloldal és a szakszervezetek viszont tízezreket vittek az utcára Berlinben és Strasbourgban - a megmozdulás célja a szociális dömpinggel, illetve az azzal szembeni tiltakozás volt, hogy az irányelv egymás ellen játssza ki Európa munkavállalóit. Kifogásolják a "kiküldetéses szolgáltatás" intézményét is, amelylyel mondjuk egy magyar vagy lengyel cég saját munkavállalóit küldhetné például egy belgiumi munka elvégzésére, nyilvánvalóan olcsóbban dolgoztatva, mint helybéli munkások foglalkoztatásakor.

Herczog Edit euro-képviselő (MSZP) szerint mindenki számára kedvező eredmény ígérkezik. - A munkavállalók érdekei az egész szövegben védelmet élveznek. Európa továbbá minden eddiginél hatékonyabb lépést tesz a határokon át nyúló fekete-, és szürkegazdaság viszszaszorítására. A fogyasztói jogok teljes körű védelme minden kulcsrendelkezésben szerepel, s mindeközben sikerül megőrizni az irányelvben rejlő hatalmas gazdasági növekedési lehetőséget - nyilatkozta. Szájer József (Fidesz) viszont úgy véli: az előzetesen létrejött megállapodás nem lenne kielégítő a magyar vállalkozóknak. - Új tagállamként elfogadhatatlannak tartjuk, hogy miután teljesen megnyitottuk áru-, és tőkepiacainkat, kockázatnak téve ki ezzel kis-, és középvállalkozásainkat a tőkeerős nyugati cégekkel szemben, a számunkra versenyesélyt jelentő munkaerő-, és szolgáltatási piacon továbbra is korlátozásokat kell elszenvednünk - mondta.

A szolgáltatások felszabadítása ellen tiltakozó német tüntetõk Berlinben