Che, a forradalmár és az árucikk

A világ legtöbbször és legtöbb féle módon használt fényképéről rendeztek kiállítást New Yorkban. A Nemzetközi Fotográfiai Központ (ICP) február végén záruló tárlata kizárólag Alberto Korda 1960-ban, Che Guevaráról készült portréjáról szól.

A világ legtöbbször és legtöbb féle módon használt fényképéről rendeztek kiállítást New Yorkban. A Nemzetközi Fotográfiai Központ (ICP) február végén záruló tárlata kizárólag Alberto Korda 1960-ban, Che Guevaráról készült portréjáról szól, amely a kollégiumok szobáiban kiragasztott plakátoktól a trikókon, órákon, bögréken, naptárakon, táskákon, kulcstartókon és a sörreklámokon át Michael Tyson bicepszéig ma is rengeteg helyen látható. A Che! Forradalom és kereskedelem című tárlatot Trisha Ziff rendezte, aki négy évvel ezelőtt Mexikóvárosban egyszer már tető alá hozta ugyanezt a kiállítást, s New York-i eseményt is több mexikói forrás támogatta.

Az eredetileg divatfotós Korda 1960 márciusában a Revolución című kubai lapnak fényképezett egy havannai tömeggyűlésen. A szónok Fidel Castro volt, Gueavara csak rövid időre ment fel a tribünre, ahonnan szemügyre vette a hallgatóságot. Összesen két kockán látható, ám ezek nem kerültek be a másnapi lapba. A mára világszerte közismert kép ironikus módon már először is reklámként látott napvilágot: 1961 áprilisában a Revolución egy konferenciát hirdetett vele, amelyen Ernesto Guevara volt az egyik meghívott előadó. A fotóriporter sosem érvényesítette szerzői jogait, csupán egyetlen egyszer perelte be Angliában a Smirnoff vodka gyártóját - akkor is csak azért, mert helytelenítette, hogy Guevara arcmásával szeszesitalt népszerűsítsenek. Korda 2001-ben Párizsban halt meg.

Vicki Goldberg a Fotográfia hatalma című könyvében azt írta, hogy Guevara arcmása több hasznot hajtott a gerilla ügyének, mint ő maga. Ebben kétségkívül szerepe volt annak, hogy a felvétel pillanatában 32 esztendős argentin forradalmár nagyon jóképű volt. Tekintete a képen középtávolra irányul, bőrdzsekijének cipzárja egészen a nyakáig fel van húzva, és haját romantikusan cibálja a szél. Che egyik életrajzírója, Jon Lee Anderson szerint azonban az arcmás négy évtizede töretlen népszerűségében az is fontos tényező, hogy Guevara félelmet nem ismerően bátor, őszinte és aszketikus volt, s teljes mértékben meg volt győződve az igazáról. - Ezekre a tulajdonságokra szüksége is volt ahhoz, hogy másokat a végül is meglehetősen nyomorúságosnak bizonyult létbe vezessen - fogalmazta meg az ellentmondást Anderson.

Bolívia nemrégiben hatalomra lépett első indián elnöke beiktatási ünnepségén egyperces néma gyászt kért az országban 1967-ben megölt Guevara emlékére. Mint Latin-Amerikában, Che arcmása ma világszerte a status quo ellen lázadók jelképe - legyen szó fegyveres zendülőkről vagy középosztálybeli, szalonforradalmár egyetemistákról. A fejlett országokban ez a "popsztár" státus csak annyiban veszélyes, írta a New York-i kiállításról beszámolva a The Washington Post, hogy sokan beérik egy Che Guevarás pólóval, és ezzel letudják a társadalom problémáival való törődést. A tárlaton szerepel egy Cherry Guevara márkanéven forgalmazott, meggyes-csokoládés jégkrém - márpedig pont az ilyen polgári hívságok veszik el az ember kedvét a forradalomtól. Amerika és általában a piacgazdaság egyik történelmi ereje éppen a forradalmárok "kisajátítása", a Che arcmásában rejlő lehetőségeket azonban Kuba is igyekszik kihasználni. A dollárt hozó turisták már a havannai repülőtéren megvehetik a maguk forradalmi szuvenírjét.

Korda nevezetes fotója
Korda nevezetes fotója
Top cikkek
1
Érdemes elolvasni
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.