Eltávolították a NAÜ iráni pecsétjeit
Nyugati diplomáciai források szerint a legtöbb iráni nukleáris létesítményben máris leszerelték a NAÜ ellenőrző kameráit, és eltávolították a lezárt ajtókon lévő pecséteket. Az ügynökség ezzel elveszítette tényleges ellenőrző képességét, többé nem tudja figyelemmel kísérni, mi történik az objektumokban.
Az iráni külügyminisztérium szerint az ország továbbra is betartja az atomfegyverek elterjedését tiltó atomsorompó-szerződést. Mahmúd Ahmadinezsad államfő azonban az iráni iszlám forradalom 27. évfordulóján tartott szombati beszédében - a szokásos, Izrael és az USA elleni kirohanások mellett - felvetette annak lehetőségét, hogy Teherán változtat eddigi politikáján, és megszakítja az együttműködést a NAÜ-vel. Ez elemzők szerint az atomsorompó-szerződés felmondását vetíti előre. Európai és orosz diplomaták ugyanakkor még bíznak abban, hogy Irán részt vesz a Moszkvában a tervek szerint csütörtökön kezdődő tárgyalásokon, ahol a nukleáris fűtőanyag gyártásának oroszországi kihelyezéséről lenne szó.
A Sunday Telegraph nevű brit lap tegnap első oldalán számolt be arról, hogy a Pentagon az iráni atomlétesítmények elleni támadás részletes tervein dolgozik. Egy amerikai forrás szerint a munka intenzitása messze meghaladja a vészhelyzetekre való szokásos felkészülést. A lap tudni véli, hogy az elképzelés szembeállítaná Amerikát szövetségesével, Nagy-Britanniával. Londonban ugyanis azt tartják, hogy a támadás újabb erőszakhullámot indítana el a Közel-Keleten, a bosszú Nyugat-Európát is sújtaná, és a légi csapás nem tudná egyszer s mindenkorra megsemmisíteni az iráni atomprogramot.
Az utóbbi azonban amerikai elemzők szerint nem is lenne a támadás célja. A Fehér Ház azzal is beérné, ha a kulcslétesítmények lerombolásával néhány évet lehetne nyerni. A latolgatások szerint Bush elnök rendkívül fontosnak tartja az utókor ítéletét, és nem akar úgy bevonulni a történelembe, mint akinek kormányzása idején Irán atomfegyverhez jutott. A hivatalos amerikai álláspont jelenleg a diplomáciai erőfeszítésekre helyezi a hangsúlyt, ugyanakkor - mint Rice külügyminiszter megerősítette - Washington semmilyen eszköz alkalmazását nem zárja ki az Iránnal folytatott atomvitában. Az is igaz, hogy a vasárnapi brit lapok hajlamosak a szenzációkeltésre. Pont egy hónappal ezelőtt Izrael Irán elleni katonai terveiről szóltak hasonló cikkek.
Az amerikai katonai vezetés évek óta készül egy tömegpusztító fegyverekkel rendelkező ország - Észak-Korea vagy Irán - elleni nagyszabású légi csapásra.
Rushdie az iszlám reformját reméli
A diaszpórában élő, modern nőknek lesz köszönhető az iszlám reformja, amely megszabadítja majd a muzulmán világot fanatikusaitól - véli Salman Rushdie brit író a Marianne című francia politikai folyóiratnak adott interjújában.
A Sátáni versek című művének megjelenését követően 1989-ben istenkáromlás vádjával Khomeini ajatollah iráni vezető felszólította a világ muzulmánjait Salman Rushdie megölésére.
Legújabb regényében a Salimar, a bohóc című műben annak a tiszta és nyitott iszlámnak a haláláról írt, amelyben különböző származású emberek éltek együtt, és amelyre ma nosztalgiával gondol a saját bevallása szerint ateista író. Szerinte ennek, a kortárs iszlám vezetői által lerombolt, valaha létezett világnak a tudatosítása nagyon fontos, mert ez fogja előidézni a muzulmánok lázadását a fanatizmus ellen, amely az iszlám világban csak belülről indulhat meg.
Az iszlamizmust nem lehet a jó és a rossz fogalmaival megragadni, mert egy teljesen ellentmondásos világot jelent - véli Rushdie, aki szerint az iszlám reménye a diaszpórában rejlik, ugyanis ott a vallás nem keveredik az állammal. (MTI)
