A megszállott világrekordja
- Nem adom fel! - kiáltotta a rádióba a szombat este utolsó kilométereit nyüstölő, már Dél-Anglia felett sikló Fossett, amikor rájött, a gép generátora, az áramot szolgáltató berendezése felmondta a szolgálatot. Alig több mint negyedórája volt, hogy valahol földet érjen. Az eredetileg kiválasztott Kent nemzetközi reptér helyett Fossett délre kanyarodott, és az általa jól ismert bournemouth-i repülőtéren landolt. 76 és háromnegyed órát töltött egyfolytában a levegőben 12-14,5 kilométeres magasságban. A több mint három nap során alig két órát aludt. 16 doboz tejturmixot vitt magával, ezt itta odafönn jeges magányában. - A háromnapos úton a gép ablakaira olyan vastag jégréteg kövült, hogy leszálláskor szinte semmit sem láttam - mondta.
Landoláskor a gép két kereke ráadásul defektet kapott, de a kimerült Fossettet egészségesen segítették ki az egyszemélyes, alig két méter hosszú kabinból.
Rekordkísérlete nehezen indult. Először a kínai Kutya-év miatt kellett halasztania a január végére tervezett indulást, a pekingi hatóságok ugyanis nem adtak átrepülési engedélyt. Másodszor műszaki okok késleltettek, harmadszorra, február 8-án már minden klappolt. Ám a súlya csaknem kilenctizedét kitevő gyúlékony üzemanyaggal túlterhelt gép alig akart elszakadni a földtől, pedig az induláshoz kibérelték a NASA floridai űrrepülőterének rendkívül hosszú kifutópályáját. Felszállás közben szivárgás miatt elvesztett mintegy 350 kilogramm hajtóanyagot, két madárral is ütközött, de a grafit-műgyanta szerkezet nem szenvedett komolyabb sérülést. - Az indiai Bhopal felett olyan légörvénybe kerültem, amely a gépet csaknem darabokra tépte - idézte fel Fossett hosszú útjának legdrámaibb perceit.
A rekorder útját hatalmas technikai apparátus segítette-kísérte, a repülésirányító műszerszoba felért egy mini NASA-űrközponttal. Meteorológusok, mérnökök, repülősök, pszichológusok tartottak vele állandó kapcsolatot.
Sir Richard Branson és a tulajdonában lévő Virgin-csoport nem önzetlenül finanszírozta Fossett újabb, súlyos milliókba kerülő rekordját. A Virgin-csoport ma a világon körülbelül 35 ezer embert foglalkoztat a turizmusiparban, légi utasszállításban, pénzügyi szolgáltatásokban, távközlésben, zenemű-kiadásban, évi forgalmuk meghaladja a 8 milliárd dollárt.
Sir Richard Branson (akit a királynő az üzleti szférában szerzett érdemeiért lovagi címmel jutalmaz) az utóbbi fél évszázad legérdekesebb brit üzletembere, a sok más eredeti ötlet mellett a fapados-légitársaság gondolatának egyik előfutára ismét a jövőt célozza. A talán már egy évtized múlva beköszöntő korszakot, amikor a föld körüli űrutazás éppoly elérhető lesz a tömegek számára, mint ma egy tunéziai nyaralás. Branson Virgin Galactic néven már a kilencvenes években bejegyeztetett egy társaságot, amely a jövőbeli űrturizmus kereskedelmi-gazdasági oldalát szervezi.
Branson ötlete: az űr ma már nemcsak a hatalmas állami finanszírozású katonai-tudományos vállalkozásoké, a NASA-é, a távközlési mamutcégeké (űrsikló, műholdak, kutatószondák), hanem a turistáké is. A műszaki hátteret a már bejegyeztetett The Spaceship Company és a Scaled Composites, az 1982-ben alapított csúcstechnológia vállalat adja. A Scaled Composites építette meg Fossett rekordgépét is. Terveik szerint kereskedelmi-turistaűrhajó flottát hoznak létre, amely kiszolgálja az űrturizmus cégeket (mindenekelőtt a Virgin Galacticet).
Az oroszok már beindították az űrturizmust, egyelőre egy-egy turista kísérheti el a profi űrhajósokat. Egy utazás körülbelül 20 millió dollárba kerül, és nemcsak pénz, de megfelelő fizikai állapot is kell hozzá. Bransonék más utat választanak, a nagyüzemi űrturizmusét.
A fanatikus, eredményhajszoló ember
- Mindig sejtettem, hogy Fossett valamiféle félig ember, félig biorobot. Most ez az újabb utazás megerősített ebben, mondta a legendás akaraterejű-szívósságú Steve Fossettről üzlettársa, Sir Richard Branson. Fossett korunk talán legnagyobb technikai verseny megszállott egyénisége. Több mint száz világrekord fűződik a 61 éves milliomos nevéhez a vitorlázásban, léghajózásban, távolsági repülésben.
1985-ben átússza a La Manche csatornát, 1992-ben Alaszkában a híres-hírhedt Iditarod maratoni kutyaszán-versenyt is végigcsinálja, 1996-ban részt vesz a 24 órás Le Mans autóversenyben. A vagyonát Chicagóban ingatlanspekulációkkal megkereső üzletember jó néhányszor csaknem otthagyta a fogát. 1967-ben léghajóval Oroszország felett zuhan le, egy évre rá Ausztrália keleti partjainál a Korall-tengerbe pottyan, 2001-ben Brazíliában a magasból telibe talál egy tehénistállót. Fossett nagy nehezen ráállt, hogy könyvet írjon önmagáról. A Chasing the Wind (A szelet hajszolva) idén jelenik meg.
