A munkaügy nemzetközi ügyeivel foglalkozó szakemberek már a múlt év nyarán jelezték, hogy Finnország és Spanyolország is fontolgatja az első két éves korlátozás után a szabad munkavállalás biztosítását. Újabban Portugáliáról és Belgiumról is feltételezhető ez -jelentette be Csizmár Gábor foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter pénteken a kormányszóvivői tájékoztatón

A finn kormány most jelezte, hogy megegyezett erről a szakszervezetekkel és csatlakozik a szabad munkavállalást biztosító másik három régi tagállamhoz: május 1-jétől nem követeli meg a munkavállalási engedélyt az új tagországok állampolgáraitól.

Az Egyesült Királyság, Írország és Svédország már az első két éves korlátozási lehetőséget sem vette igénybe, azonnal munkavállalási engedély nélkül fogadta az új tagországokból érkezőket. A régi tagországoknak lehetőségük van arra, hogy amennyiben azt munkaerőpiaci helyzetük indokolja, az első két éves korlátozást további három, majd különösen indokolt esetben újabb két évig fenntartsák.

A magyar kormány nevében Csizmár Gábor régóta szorgalmazza a korlátozást fenntartó országoknál, hogy ehelyett hatékony monitoring rendszert alkalmazzanak, s csak akkor kérjenek munkavállalási engedélyt, ha ezt a munkaerőpiaci helyzet ténylegesen indokolja. A magyar javaslattal a többi visegrádi ország is egyetértett, sőt Szlovénia is támogatta azt.

Őry Csaba, aki magyar képviselőként részt vett az Európai Parlament, a szabad munkavállalásról szóló értékelése tervezetének kidolgozásában, a napokban egy sajtótájékoztatón elmondta: az előkészített dokumentum szerint nincs gazdasági indoka a korlátozás fenntartásának. Inkább társadalmi okok, kommunikációs problémák miatt kívánják fenntartani egyes országok a munkavállalási engedély követelményét.

Korábbi adatok szerint jóval kevesebb magyar dolgozik azokban az országokban, amelyek nem korlátozták munkaerőpiacukat, mint a korlátozást fenntartókban.

Bár munkavállalási engedély nélkül dolgozhatnak a magyarok az Egyesült Királyságban, Írországban, Svédországban, a 2004 végi adatok szerint 4 ezer, 2 ezer, illetve 200 magyar  vállalt munkát ezekben az államokban.

Ugyanakkor Németországban, illetve Ausztriában, ahol munkavállalási  engedély szükséges, 17 ezer, illetve 14 ezer magyar dolgozott ebben az időszakban.

Viszonylag magas, 1.100, illetve 900 azok száma akik Olaszországban, illetve Hollandiában dolgoztak, néhány százan Spanyolországban és Görögországban vállaltak munkát. A többi régi uniós tagállamban száznál kevesebb magyar dolgozott.

Az Európai Bizottság napokban közzétett adatai szerint a szabad munkavállalást biztosító országokban sem jelentett gondot az új tagállamokból érkező munkavállalók nagy száma. Az Egyesült Királyságban például a tíz új tagállamból érkező munkavállalók aránya a munkaképes korú lakosság 0,4 százalékát jelentette. Svédországban a tartózkodási engedélyhez jutó új tagállamokból érkezők aránya a teljes népesség 0,1 százalékának felelt meg. Írországban 1,9 százalék volt ez az arány, mert itt nemcsak a munkavállalókat veszik számításba, de a családtagokat is.

(MTI)