Postabank-ügy: se jelentés, se levél?
Stumpf István, az Orbán-kormány egykori kancelláriaminisztere szerint hamisítvány az a tegnapi számunkban olvasható levél, amelyben ő utasította volna a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi) elnökét: ne folytassák a Postabank konszolidációja során törvénytelenségeket feltáró vizsgálatot. Stumpf szerint lapunk etikátlan volt, amikor az írás megjelenése előtt nem kérdezte meg őt. A szóban forgó dokumentum egyébként az Indexen már szerda délután megjelent.
Arra a kérdésünkre, nem tartja-e etikátlannak azt, ami - a Kehinek tulajdonított, az interneten egy hete olvasható jelentés szerint - a Postabank konszolidációja során történt, milliárdos cégvagyonok átjátszását Fidesz-közeli magánszemélyekhez, a volt kancelláriaminiszter kijelentette: másról nem kíván nyilatkozni, és egyébként sem tudja, miről beszélünk.
- Milyen jelentésről van szó, és ki mondta egyáltalán, hogy a Kehi vizsgálatát bárki is leállította? Nem az én dolgom, hogy erről állást foglaljak. A bank vezetésének volt a feladata, hogy ezekben az ügyekben döntsön - mondta. Az egykori kancelláriaminiszter azt is hangsúlyozta: a konszolidációt vizsgálta az Állami Számvevőszék is, és alapvetően rendben lévőnek minősítette a folyamatot. Mint megírtuk: az ÁSZ vizsgálata a Kehi-jelentésben feltárt, a Postabank leánycégénél történt konkrét tranzakciókkal nem foglalkozott.
Stumpf István azt is állítja: Kehi-jelentés sem volt. Jelentésnek az nevezhető ugyanis, amelyet a kormány elfogad, ilyen pedig nem volt. Arra a kérdésre, hogy akkor szerinte mi az a dokumentum, amely a stop.hu portálon egy hete megjelent, a volt kancelláriaminiszter kijelentette: nem tudjuk, milyen státusú ez a bizonyos anyag, így beszélni sem érdemes róla. Arra a kérdésre, hogy ő olvasta-e azt korábban, a volt kancelláriaminiszter úgy fogalmazott: - Mindenféle anyagok voltak, fogalmam nincs, éppen ez micsoda.
Stumpf kommentárja: az álhírek mögött egy figyelemelterelő politikai manőver áll. (A Fidesz politikusai 2003-ban, a Kehi-jelentés körüli első botrány idején azzal vádolták a szocialistákat, hogy az állítólagos jelentéssel Princz Gábor felmentésén munkálkodnak.)
Sepsey Tamás, a Kehi volt elnöke (jelenleg az ÁSZ alelnöke) a Híradónak szintén azt mondta, hogy nem kapott olyan levelet, amelyet lapunkban közöltünk. Az ellenőrzési hatóság egykori vezetője a stop.hu-n megjelent dokumentum kapcsán az Indexnek arról beszélt: a hivatal csak olyan dokumentumért vállalja a felelősséget, amelyet az elnök a szignójával hitelesített. "Látható ezen a dokumentumon a Kehi-elnök aláírása? Nem. Akkor erről enynyit!" - nyilatkozta.
Sepsey egyébként 1999 tavaszán lapunknak még úgy nyilatkozott: a Postabank vizsgálata első félévi legfontosabb feladata a hivatalnak, és ez érinteni fogja a pénzügyi felügyelet, az ÁPV Rt., valamint a PM tevékenységét is. "Megkerülhetetlen, hogy érintsük a menedzsment, az igazgatóság és az fb felelősségének kérdését" - tette hozzá. Az ügy felgöngyölítésére a kormány június 30-i határidőt adott a szervezetnek.
A jelentés elkészültét később Auth Henrik, a jegybank jelenlegi alelnöke, aki a Postabankot a konszolidáció idején irányította, meg is erősítette. A dokumentumot dilettáns munkának minősítette, és azt mondta, arra 60 oldalas válaszjelentést is készítettek.
Az internetre felkerült anyag tanúsága szerint is lezárult a Kehi vizsgálata, elkészült a jelentés, amely további vizsgálatokat kezdeményezett a konszolidáció idején történt viszszásságok feltárására, amelyre viszont már nem került sor.
Azt senki nem erősítette meg, hogy a stop.hu dokumentuma az maga a Kehi-jelentés, avagy a fenti megszorítással élve Kehi-anyag lenne. Ugyanakkor a titkosított aktából nem először szivárognak ki részletek: a Vasárnapi Hírek 2003. május 4-i száma például egy egész oldalt szentelt az ebből való idézeteknek. Ács György, a cikk szerzője lapunknak megerősítette, hogy az állítólag nem létező dokumentum közlése miatt őt - államtitoksértés gyanúja miatt - a rendőrség kihallgatta, a dokumentum náluk lévő példányát pedig elkobozták. Mint mondta, a cikk megjelenése előtt megerősítették neki, hogy az ominózus anyag a Kehi-vizsgálat. Mégpedig úgy, hogy felkérték Princz Gábor ügyvédjét, aki az eredeti jelentést a rendőrségi iratismertetéskor megnézhette, mondjon véleményt róla. Az ügyvéd akkor azt mondta: a lapnál lévő dokumentum a Kehi titkosított anyaga, az interneten szereplő pedig Ács szerint egyezik ezzel.
A jelentés, mint arról tegnap beszámoltunk, több olyan ügyet is érint, amelyben a Fideszhez közel álló magánszemélyek jutottak értékes cégvagyonokhoz. Írásunk a Defend Kft. eladásáról, illetve arról szólt, hogyan jutott Wermer András, a Fidesz egykori kampányfőnökének cégügyeit intéző ügyvéd, Réti András összességében milliárdos vagyonú cégekhez, mindössze 10 millió forintért.
A Kehinek tulajdonítható jelentés a hűtlen kezelés gyanúját is felvetette például a Nádor Lízing Kft. eladása kapcsán. Mint megírtuk: az ügyvéd érdekeltségéhez került a Nádor Lízing Kft., amely egyebek mellett egy több mint 500 millió forint értéken nyilvántartott balatonfüredi üdülőkomplexumot birtokolt. A cég hasonló értékű Postabank-hitellel volt terhelt. A Kehi-jelentés szerint azzal, hogy a Nádor Lízinget közvetve Réti András érdekeltsége, a Sigma Rt. szerezte meg, a Workout vezetői lehetetlenné tették, hogy a cég korábbi hiteleit rendezni lehessen.
A konkrét részletekkel kapcsolatban tegnap nem hangzott el nyilatkozat, csak a Postabank-konszolidáció egésze kapcsán állította Varga Mihály, az Orbán-kormány pénzügyminisztere: a bank nem kapott a kelleténél több állami pénzt, minden szabályosan történt.
l Százmilliárd forinttal többet költött a szükségesnél a Postabank (és az MFB) konszolidációjára a kormány - írta minden kétséget kizáróan létező jelentésében az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet, a mostani PSZÁF elődje 1999 elején.
