Az észak-oszétiai kisváros egyik iskoláját 2004. szeptember 1-jén, a tanévnyitón csecsen terroristák rohamozták meg, diákokat és tanárokat ejtettek túszul. Három nappal később orosz kommandósok avatkoztak be, és a túszdrámában összesen 331 személy, többségében gyermek életét vesztette. Sepel szerint csakis a legsúlyosabb büntetési tétel lenne a megfelelő ítélet, amely tükrözné az áldozatok hozzátartozóinak az óhaját is.

Kétséges azonban, hogy ha Kulajevre valóban halálbüntetést szabnak ki, az ítéletet végre is hajtják. Az orosz igazságügyi szervek 1996-ban ugyanis moratóriumot vetettek ki a kivégzések végrehajtására. A rendelkezés megosztja az orosz társadalmat, és Kulajev ügye ismét felszította a kedélyeket. A vádlott egyébként a tárgyalás során mindvégig azzal védekezett, hogy ugyan a támadók között volt, de egyetlen ember halála sem szárad a lelkén. Sok magas rangú orosz politikus  amellett szállt síkra, hogy Kulajev esetében kivételt kell tenni, és fel kell oldani az ítélet-végrehajtási tilalmat.

Vlagyimir Putyin orosz elnök ebben az ügyben ugyan még nem fejtette ki nyilvánosan véleményét, de a múlt héten célzott arra, hogy a halálbüntetés kapcsán módosító indítványokat készül a parlament elé terjeszteni. Javaslatait nem indokolta meg, de rámutatott arra: más országokban, mint például az Egyesült Államokban is végeznek ki elítélteket, és senki sem habozik a demokrácia védőbástyáinak nevezni ezen államokat. (MTI)