Előkelő Európa: ötös páholy?
A legnagyobb az előnye a Chelsea-nek, amely a Premier Ligában tizenöt ponttal előzi meg a második helyen álló Manchester Unitedot. A Roman Abramovics orosz tulajdonos után "Cselszkinek" nevezett londoni együttes az eddigi huszonöt fordulóban huszonegyszer győzött, háromszor döntetlent ért el és csak egyszer maradt alul (tavaly novemberben az Old Traffordon - Fletcher fejesgólja nyomán - 0-1). Nem mellesleg: a legtöbb gólt (52) szerezte és a legkevesebbet (13) kapta. Legutóbb azt a riválisát múlta felül 2-0-ra, amely éppen a Chelsea "testén" keresztül jutott a Bajnokok Ligája múlt májusi döntőjébe, hogy aztán ott
Mivel José Mourinho és csapata már-már a végletekig céltudatos, sőt egyenesen rendíthetetlennek tetszik, nehezen képzelhető el olyan fordulat, amely akár csak kétségessé tenné a Chelsea újabb bajnoki diadalát. A kérdés leginkább az, hogy megmarad-e a mostani tizenöt pontos fór, vagy esetleg még növekszik-e. Habár mindegy: az egyetlen pont előnnyel elnyert aranyérem ugyanannyit ér, mint a hatalmas fölénnyel megszerzett elsőség. Azaz a Chelsea 14 pontot még "eljátszhatna", ám az arisztokratikus kékek csapata nem az az alakulat, amely szórakozik a pályán. Épp ezért nem is lehet vele viccelni!
Miként a Bayern Münchennel sem. Németország "külön kategóriája" - a Chelsea-hez hasonlóan - egyetlen mérkőzést vesztett idáig hazája bajnokságában (tavaly szeptemberben Hamburgban kapott ki 2-0-ra); emellett háromszor "ikszelt" és tizenhatszor nyert. Kedden ugyan csak szerény 0-0-ra telt a berlini Olimpiai stadion 72 000 nézője előtt a Hertha ellen, de ez legföljebb a gyakran morózus Felix Magath edzőt izgatta, mert a Bayern kilenc ponttal vezetett a szerda este - első kiadásunk zárta után - rendezett Stuttgart-Bremen mérkőzést megelőzően a Werder előtt.
Hogy aztán a mostani bajor alakulat mennyiben vethető egybe azzal a garnitúrával, amely harminc esztendővel ezelőtt sorozatban harmadszor hódította el a Bajnokcsapatok Európa Kupáját? Ez bizony dilemmát okozna, ha bárkinek eszébe jutna Münchenben. Ám a bajorok nagyon is büszkék a jelenlegi együttesre, miként általában a németek sem emlegetik - pláne nem a második németországi világbajnokság évében -, hogy milyen jó lenne Beckenbauer, Overath, Uli Höness, Gerd Müller... Keserűen nosztalgiázni ráérnek majd akkor, ha a válogatott nem jut a döntőbe a vb-n, merthogy az első, Németországban rendezett nagy találkozón aranyérmes volt a csapat (Beckenbauerrel, Overath-tal, Hönesszel, Gerd Müllerrel). Ami biztos: múlhatnak az évtizedek, a Bayern-hegemónia szinte szakadatlan...
Az Olympique Lyon egyeduralma viszont új keletű. Az együttes 2002-ben nyerte el először a francia bajnoki címet, s azóta egyszer sem volt rosszabb elsőnél! Hovatovább az ötödik aranyérem is "zsebben lesz", hiszen a Lyon előnye kilenc pont a Bordeaux-val szemben (legutóbb 0-0-lal ért véget az első kettő egymás elleni rangadója), ráadásul a listavezető ugyanúgy csak egyszer vesztett eddig, mint Angliában a Chelsea, és Németországban a Bayern. (A Lille-lel szemben hazai pályán szenvedett 3-1-es vereséget a múlt év decemberében.) További huszonhárom bajnoki találkozója közül tizenhatot megnyert, hetet döntetlennel zárt, és a mezőny élén áll a gólképesség tekintetében is: eddig 39-szer zörgette meg a riválisok hálóját.
Ahogyan mondani szokás, a garnitúra "egyben van", és minden csapatrészében feltűnik legalább egy brazil: a védelemben Claudio Cacapa és Cris, a középpályán Juninho Pernambucano, elöl Fred. Az osztályzatok alapján Cris és Juninho a második, Cacapa az ötödik helyen található a védők, illetve a középpályások mezőnyében a L'Equipe című sportlap listáján; a kapusok között a lyoni Coupet az első, míg a csatárok rangsorában az ugyancsak Olympique-futballista Govou a negyedik. Jól állnak, az fix!
Olaszországban a Juventus az úr; jelenleg is meg úgy általában is. A torinói garnitúra a legtöbbszörös (28-szoros) itáliai bajnok, és a tegnap este - lapzárta után - rendezett 24. fordulóig nyolc ponttal előzte meg a második helyezett Intert. Korábbi huszonhárom meccse közül, hogy még véletlenül se lógjon ki az európai listavezetők sorából, egyet vesztett el: a Milan múlta felül 3-1-re. Húszszor viszont győzött, és kétszer játszott döntetlent: az "Öreg hölgy" igazán jól tartja magát!
Egyébiránt jó jel az olaszok számára, hogy amikor az azúrkék válogatott legutóbb - 1982-ben, harmadszor - világbajnoki címet nyert, a Juventus volt a bajnok (Zoff-fal, Gentilével, Scireával, Cabrinival, Tardellival, Paolo Rossival). Igaz, ma tele a keret külföldivel - hogy csak Thuramot, Emersont, Vieirát, Ibrahimovicot, Trezeguet-t említsük -, de ott van Buffon, Cannavaro, Zambrotta vagy Del Piero is...
Végül, de nem utolsósorban: Spanyolország. A Primera Divisionban a Barcelona pillanatnyilag kilenc ponttal hagyja el a Valenciát és tízzel az örök vetélytárs Real Madridot; azért "csak" ennyivel, mert vasárnap megszakadt szűnni nem akaró sorozata: tizennégy győztes bajnoki mérkőzés után - hazai pályán - 3-1-re kikapott az Atletico Madridtól. Ezzel együtt a katalánoknak még korántsem kell aggódniuk, bár számukra nem a legjobbkor jön a következő forduló slágermeccse, a Valencia-Barcelona találkozó. A "Barca" egyébként kakukktojás a nagy európai listavezetők között, mert a múlt heti 1-3 a második veresége volt a bajnokságban (tizenhat győzelem és négy döntetlen mellett). A legtöbb gólt (53) a vörös-kékek szerezték - a Real Madrid 42-nél tart -, s a legkevesebbet (19) is ők számlálják, holtversenyben a Valenciával. Villognak szépen...
És várnak a BL-nyolcaddöntő szuper párharcára, a Chelsea elleni "kettős" rangadóra. Mert az csak természetes: a Bajnokok Ligája tizenhatos mezőnyében mind az öt elit-európai éllovas ott van...
