A 2005 októberében, tíz országban, 9300 ember megkérdezése után született adatsor ismertetésekor Kozma Ákos, a Gfk Custom Research Worldwide a 2004-ben csatlakozott tíz új uniós tagállamban végzett legfrissebb felmérés kapcsán "üzenetértékűnek" nevezte, hogy emelkedett a nemzeti identitástudat növekedését érző magyarok száma, hiszen a csatlakozás előtt sokan voltak, akik tartottak attól, hogy az uniós csatlakozással "eltűnik a magyar identitás tudata".

A felmérés általános tanulsága, hogy az új tagállamokban élők bizakodóak az unióban adódó tanulási- és munkalehetőségekkel kapcsolatban, viszont többségük jelentős áremelkedésektől, munkanélküliségtől és a nagyobb mértékű korrupciótól tart. Kozák Ákos a felmérés egyik legnehezebben értelmezhető adatsoraként említette a árak növekedésével kapcsolatos érzéseket. Mint mondta, ha csak az adatokat vesszük figyelembe, akkor nehezen érthető, miért vélik szinte egyöntetűen úgy az újonnan csatlakozott országok polgárai, hogy nőttek az árak, miközben a hivatalos áremelkedési adatok nem ezt mutatják.

A magyar válaszadók 75 százaléka szerint is nőtt az árak növekedése, 19 százaléka szerint ez nem változott, s csak három százaléka szerint mérséklődött az árak növekedése az EU-csatlakozás után. A Gfk Hungária igazgatója szerint különösen nem logikus ennek az érzésnek a kialakulása: hiszen Magyarországon nemrég jelentették be az ÁFA csökkenését, illetve az infláció kedvező alakulását. Véleménye szerint ez az érzékcsalódás a magyarok "bérpiacon elfoglalt relatív pozicíóinak kivetítésével" függhet össze.

A magyarok nagy arányban félnek munkahelyük elvesztésétől is: a válaszadók 48 százaléka szerint csökkent, 36 százaléka szerint nem változott, s csak 4 százaléka szerint nőtt a hazai munkahelyek biztonsága. A visegrádi országokban élők általában is jobban féltik a munkahelyeiket, mint a balti országokban élők, s a visegrádi országokon belül a magyarok különösen aggódva tekintenek munkahelyük jövőjére. Kozák Ákos ezt a jelenséget azzal magyarázta, hogy "mi már tudjuk, nem minden arany, ami fénylik".

A felmérés kitért a Magyarországon a vezető kampánytémák közé tartozó egészségügyi ellátással kapcsolatos vélemények alakulására is. A magyar válaszadók 33 százaléka szerint csökkent, 56 százaléka szerint nem változott, s csak 6 százaléka szerint növekedett az egészségügyi ellátás javulását érzékelők aránya.

A tíz tagországban általánosnak nevezhető a rossz hangulat a korrupció jelenlétének érzékelésében. Az intézet igazgatója ezt a jelenséget szintén egyfajta érzékcsalódásként határozta meg. Mint mondta, nincsenek ugyan a korrupció növekedésére utaló tényadatok, az emberek mégis úgy érzik, mintha ez lenne a helyzet.

A Gfk Custom Research Worldwide először 2004-ben készítette el el kilenc országra kiterjedő felmérését Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában, Lettországban, Litvániában, Észtországban, Lengyelországban, Magyarországon és Máltán. A most publikált felmérésben résztvevő országok sora már kiegészült Ciprussal is. (MTI)