Ebben a ciklusban nem lesz új ügynöktörvény
Az elmúlt időszakban napvilágot látott ügynökügyek szerinte nem a kommunista rendszert mint olyat teszik közszemlére, hanem egyes személyeket. Tekintettel az államfő álláspontjára, valamint arra, hogy az SZDSZ még ebben a ciklusban nyilvánossá tenné a közszereplők ügynökaktáit, megkérdeztük a parlamenti pártok képviselőit.
Csapody Miklós (MDF): Önmagában az a tény, hogy az államfő véleményt nyilvánított az ügynökkérdésben, jelzi a fontosságát annak a problémának, amelynek gyökerét az MDF a múlttal való szembenézés hiányában látja. Ezért nem tartjuk elégségesnek a közszereplők körének megállapítását; az információs kárpótláson az egykor megfigyeltek érdekeinek elsődlegességét értjük. A legfőbb bűnösök a rendszer működtetői voltak: az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, azokkal a szigorúan titkos tisztekkel együtt, akiknek az adatai mágnesszalagon fennmaradtak. Javasoljuk ezeknek a hozzáférhetővé tételét, továbbá azt, hogy szabjunk határidőt az ellopkodott papírok nyilvánosságra hozatalának, és büntessük azokat, akik e határidő után látványos leleplezésekkel állnak elő.
Burány Sándor (MSZP): A jelenlegi alkotmányos keretek közt csak a közszereplők ügynökmúltja hozható nyilvánosságra. A mai gyakorlat azonban ezzel ellentétes, hiszen tudományos kutatás leple alatt civilek - művészek, sportolók - ügynökmúltját is firtatják. Az MSZP a teljes nyilvánosság megteremtése mellett volt és van, ennek érdekében nyújtottuk be a parlamentnek tavaly azt az alkotmánymódosítási javaslatunkat, amelyik mindezt lehetővé tette volna. Csakhogy ezt a Fidesz és az MDF elszabotálta. A probléma végleges rendezése ezért már az új Országgyűlésre marad.
Fodor Gábor (SZDSZ): Tiszteletben tartjuk a köztársasági elnök véleményét, s azzal is egyetértünk, hogy az ügynökügy rendezésekor lényeges kérdés a közszereplő fogalmának meghatározása. Meggyőződésünk ugyanakkor, hogy a múlttal való szembenézéshez "megspórolhatatlan", hogy minél szélesebb körben kutathatóvá, megismerhetővé váljanak az állambiztonsági szervek működésével, a besúgókkal kapcsolatos adatok, ezért is kezdeményeztük, hogy - természetesen az alkotmányos keretek között - a lehető legtágabban határozzuk meg a közszereplő fogalmát. Az információ szabadsága, illetve az információs önrendelkezés joga közötti ellentmondás feloldása a jogalkotó feladata. Az SZDSZ javaslata egyértelmű: a Kádár-rendszer működésének feltárásához elengedhetetlen a minél szélesebb körű nyilvánosság, amely ugyanakkor véleményünk szerint nem írja felül a személyiséghez fűződő jogokat.
A Fidesz részéről senki nem kívánt nyilatkozni az ügyben.
